Stranica 39 [39]
OCR
az egész finnugorságra, A nyelvek tanúsága szerint a finnugor törzseknek már _ együtt-élésük korában volt íjuk és nyiluk; s ha volt, minden bizonynyal használták ís. Vajjon föl lehet-e tenni azt, hogy az ős-finnugorok e fegyverüket csak állatok ellen fordították, de ha ellenséges emberekkel kerültek szembe, eldobták az íjukat 6 meg a nyilaikat s gyáván megfutottak vagy elrejtőztek ? Aligha, Róluk nem szól ugyan a történelem, de hogy ők sem ijedtek meg a maguk árnyékától, azt következtetni lehet némely későbbi följegyzésekből, a melyek utódaik hadíitetteiről fólnak. A finnekről meg van írva, hogy a tizenket tedik században rablóhadjárataikkal sokat nyugtalanították . Svédország partvidékeit. A század derekán kemény csatákat vívtak _ IX. Erik svéd kírály tetemes kerefteshadával, s miután ez győzött, egy részüket a keresztség föl kény telkedett finneket folytonosan támadták térzsrokonaik, a pogány karjalatak és novgorodi ritette, A megkeresz vezér, mint Teppoinen Tamás és Vesainen János, nagy hírnévre tett szert, A háború után 1596 végén az országban tanyázó svéd katonaság zsarolása és erőszakoskodása miatt nagy parasztlázadás tört ki, a mely 1500 parasztnak az életébe került. Az Orofország ellen 1609-ben indított háborúban, a mely 1617-ben a stolbovai békekötéssel végződött, a finneké volt az oroszlánrész, mert a svéd hadsereg legnagyobb része a dánokkal állott szerepük volt a finneknek a harminczéves harezban. háborúban is, A finn lovasság, a mely már lengyel hodjarail Tie névre tett azeri, valóságos rémiik Jett a csdszdriaknak, Gusztáv Adolf mindig nagyon bízott az 6 vitéz finn lovasaiban. Midőn Demmin közelében az ellenség hadi állását a félel ment megfemlélni, közülük vitt magával 70-et testőrségül, Árulás követkis csapatot egy szorosban 1500 lesben álló olasz rohanta meg; a finnek hősiesen tartották magukat, noha keztében a ik; 1164-ben a keresztéi . gítségére jött svéd kereszteseket is visszayek severték, azután bosszúból berontottak Finnország belsejébe, sőt Svédországba is, 1178ban a karjalaiak ismét betörtek a finn egyház területére s foglyul ejtették és azután ‘i meget az egyház fejét, 1187-ben megint ágba törtek be, elői Hak a Műálar-tóig, elpusztították Sigtuna városát, megölték az upsalai érseket és tömérdek £ a zsákmányt vittek magukkal, A karjalaiak és a novgorodiak Finnországot még másfél Ze századon át minduntalan nyugtalanították . betéréseikkel, de a finnek ís rajtuk rontot* tak több ízben, mig végre 1323-ban megk tötték a békét, 1490-ben az oroszok iszonyú pusztító háborút indítottak Finnország határos részei ellen; 1495-ben Viborg vára alá gyűlt a nagy orof hadsereg, de a finn nemesség hadinépe és a fegyverbe szólított parasztsdg, a mely a Sárkilahti nemzetségből származó III. Maunu pűspök vezérlete alatt állott, megmentette a fontos h ődöt, A tizenhatodik szdza húsznál több ellenfél esett; tilalom ellenére lövöldözni kezdtek, a király @ testőrei egymásután estek el, s mire segít Wf ség érkezett, mdr csak néhány sebesült közülük életben, A breitenfeldi és a lützeni ütközetben a jobb szárnynak, a [/ volt melyre mindig a legvitézebb csapatokat szokták állítani, a finnek állottak a legszélén, Egykorú svéd, német és hollandi írók a legnagyobb magasztalással szólnak harczra- a fermettségiikrol és hésiességiikrol, Ha a leghíresebb császári csapatok rontottak is rájuk, rendületlenül megálltak egy helyben, mintha a lovuk lába gyökeret vert volna, és hésiesen állták ki a rohamot; mikor meg — rajtuk volt a támadás sora, vakmerően, majdnem eszeveszetten rohantak az ellenségre, ha tízannyi volt is, mint 6k, A csatakiáltásuk «hakka péllélh («iisd, volt, s erről hakkapelítáknak ni
