Stranica 34 [34]
OCR
múlik ~ vog, mul- | nyal ~ nyal-, vog. (-nt képzővel) nyalent-, ziirj, votj- nyul-, md. nolá- | nyel ~ vot}. nyél-, osztj. nyél-, vog. (-j képzővel) nyelej-, Ip. nyíllé-, cser. nél-, f. niélé-, niél- | nyújt ~ vot. nujt- [öl ~ vog. el- | reped ~ f. répée- | süt ~ vog. | szel ~ vog. szil-, cser, sél-| sztir ~ cser, sur-|tanit (egykor : tanocht) ~ cser, tunákt- | tár ~ cser, 1 aférs a nép nyelvében) ~ vot). «megtélt» | tud ~ votj. vol-t) ~ oszfj. votj. val 8, Tulajdonsag, mennyiség, Fél ~ vog. cser, pél | hosszú ~ vog, chasze | könnyű ~ vog. kinne, osztj. kéné | lapos ~ eleg ~ osztj. | mély ~ ily, osztj, mél | nyers ~ vog. a magyar szó -s-e kép; Z gyn, gyenge» | sovány | tele ~ vog. til, ony ~ zürj. helyzet, irány. AI (alatt, -ól, -á) lá álá | el vog; el (pl nyatt ~ vog. 2 sa oszi, kétré | közén ~ osztj. . szél | hozzá (egykor: chozjá ~ Ip. néjka (pl. néjká mánnát nekimenni) [túl ~ osztj. ~ vog. túl sonnans | kinn, kint ~ vog. kwen, kwent. 10. Névmasok. En ~ vog. em | mi (személynévmás) ~ Ip. ziirj. votj. mi, f. mé, cser, me | tés zürj, tél ti ~ Ip. zürj. votj. cser. fej i, |. votj- kin Ip. mi, f mi-. 11, Különféle. Agyar~ vot). vad: ~ osztj. dlom, vog. dlém | -e (kérdő szó) ~ mén-e)» em-e «én-e)» ének af. éni | lélek osztj. lil képző) | lyuk ~ cser, luk «gomblyuk> | méz. ~ vog, lel, (a magyar szó ; vö. m, mézect) | im | odu ~ md, undo «odvassag» | Sv ~ Ip. öve] szarv ~ f. szarvi | szer («sor, rend, méd> a régi nyelvben és a nép nyelvében) ~ vog. szér «méd» | szó (vő. szava-k) ~ vog, szau, szaw, osztj. szaw | ~ vog. | vaj ~ md. vog. váj «zsiradék», f. voj | zaj ~ vog. Azt hiszem, hogy a bemutatott eqyezések minden elfogulatlan olvasót meggydzhettek arról, hogy a magyar nyelvnek finnugor volta nem holmi agyrém, hanem kétségtelen tény. Ha pedíg a magyar a finnugor nyelvcsaládnak tagja, akkor nem tartozhatik más nyelvcsaládba, tehát a török-tatárba sem. Ez egészen világos dolog, Hogy egy félszázaddal ezelőtt török-tatár nyelvnek vagy a török-tatár és a finnugor nyelvcsalád összekötő lánczgemének tarthatták, annak az a magyarázata, hogy abban a korban a finnugor nyelveket még nagyon kevéssé ismerték. De most már, mikor ezeket a nyelveket eléggé ismerjük, mikor meg van írva a magyar és a többi finnugor nyelv összehasonlító szótára s a finnugor nyelvek összehasonlító alaktana, a magyar nyelv nek Sk-tatdr voltát csak az vitathatja, a ki a tényeket nem akarja tudomásul venni. Hiszen a magyar nyelvet tömérdek sok szál köti a finnugor nyelvcsaládhoz, és viszont a török-tatár nyelvesaládtól akkora köz választja el, hogy azt áthidalni teljes lehetetlenség. Itten nincs ferem arra, s nem is volna helyénvaló, hogy kimufassam, milyen semmisek azok a nyelvi argumentumok, a melyekkel a magyar nyelvet a török-tatár nyelvcsaládhoz vagy legalább hozzá is akarták csatolni. akarok kiemelni. A hangtan terén nagyon fontos az, hogy a mostani török-tatár nyelCsupán néhány mozzanatot; vek tanúsága szerint ezen nyelvcsaladban eredetileg nem volt a favak elején |, r, n és v hang, mig a magyarban és a többi finnugor nyelvben meglehetős számmal fordulnak elő ilyen kezdetű eredeti szavak, s ezeknek a tanúbizonysága szerint e kezdő
