Oldal 32 [32]
OCR
Igy a magyar szó kezdő f hangjának a rokon nyelvekben p felel meg, pl. fél ~ vog, pél, cser, pél | fősf. pé; — mélyhangú szapl. hal~md, kal, ser, kol, vog. osztj. ny-nek a rokonság egyik részében ny, másik részében n felel meg, pl. nyil ~ vor. nyil, Ip. nyill, vog. nyel, de md. nál, f. nuoli; — a szó belsejében és végén levő m-nek részint m, részint Im felel ém, vog, szem, de: 2 — a szó belsejében és végén levő z-nek t, d, pl. száz ~ ), md, a szó hideapdian Ga végén Tw az szát, f. szátá (vő. m. d, b-nek ng és nk, nd és nt, mb és mp, pl. mög ~ cser, méi (vissza) | jég ~ oszt. jénk | ad S f. ándá-, ántá- (vő. m. ada kozik), vénebb ~ f. (az egyik nyelvjárásban) eb ~ osztj. émp | a szó belsejében és végén levő v-nek pl. név ~ osztj. ném | nyelv ~ vog. nyelm szív ~ vog, szím bizonyos esetekben m, Mármost térjünk át a nyelvrokonság bizo nyitékaira, Kezdjük az alaktani egyezé: kel és lássunk egynéhányat a szembetiinok közül. A magyar kel és kelt-nek a vogulban kélés kélt-, az osztjákban kil- és kilt- felel meg, A nyelvemlékekben előforduló megfélemik felelője, a melyet hárrahúzott nyelv 9 és ő közötti hang |w = a két ajakkal képzett y-féle hang, a mely az u-hoz hasona német ach és ich szó =a ch-nak megfelelő ch : g)| a hidny A ~ a megfelelés jele; a szó végén álló vonáska (-) azt felöli, hogy az illető alak a ragozott alakokból kikövetkeztetett tő; a csillag azt jelenti, hogy az az alak, a mely előtt áll, sem a mai nyelvben, sem a régi irodalomban nem fordul elő, hanem csak fölteszszük, hogy megvolt valamikor, Rövidítések: m, = magyar; f. = finn; md. = mordvin; Ip. = lapp; a többi nem szorul magyarázatra, «megijed> megfelelője a vog, pilm- «megijednis, amelynek az alapszava pil-~m, fél, A megfélemlik pészéml- soldódnis, amelynek az alapszava gével azonos ké a vog. slik igénk alapszavával azoHapik «megall» ige képzője a cselekvés hirtelenségét jelöli, s ugyanazt jelöli a -p avog. mi (hoi (mesz-) a mi mezítelen szavunk Xmez- gyép- ruhár) igében is; az alapszavénak kerében találjuk a megfelelőjét A mi kezel szavunknak alaki megfelelője osztjákul: (jelentése: «fog, fart»). Az él igéből lett az eleven, éppúgy a finn k, altat) ige származéka az álom, s snek íz€le- sélniv-ből Eleve (élő). Az *al- (alsz ről-ízre megfelel az os ólém szó, Lepni a vogulban lép-, s ennek szavunk lépil efődél. származéka a m Ahogy mi mondju varrni, olyanformán mondják a votjákok is: massa. ni, kérni, minni, kurni, vurini, s a ziirjénck: munni, vurni, sőt a menned, kérned, varr B B] nod alakoknak is megvan a megfelelőjük az utóbbi nyelvben: munnid, kornid, vurnid. Harmadik, negyedik, hatodik a vogulban chirmit, nyili nyelvjárásban éres az egyik finn Aang hoyle 7) megfelelője ru «szarvas, cornutus», Tavi az osztjákban igyzhangzik: towi, és téli vogul nyelven: téli, Nételen, esztelen a vogulban nétal, isztel, s a vakot s: 1-nak azaz szemtelen (— szem nélküli)-nek nevezik. A véresebb középfoknak a lappban vár kövei- többesszámi alakok mássai a finn Ny Ribs nyelve és lovam, ban nyelmém, nyelme és him, ácsám teljesen az, a mi a magyar atyám n így mondja: tolgám, s a tolgámok, tolgámuk «follunk» szó személy A szemed-et a votják és a z szjinmid, Tollam mordvinul:
