Oldal 31 [31]
OCR
A kik egy kicsit érdeklődnek a dolog iránt, azoknak rendesen a román nyelvek rokonsága lebeg a szemük előtt. Ez a rokonság annyira szembetűnő, hogy a laikus is könynyen félismerheti, A hol aztán ilyenfokú rokonság nincsen, off a laikus nem is akarja a rokonságot elismerni. Már pedíg a dolog úgy áll, hogy a román nyelvek aránylag későn, a középkorban fejlődtek külön nyelvekké, s azért sok bennük a könnyen félismerhető egyezés; ellenben a finnugor nyelvcsalád tagjainak különválása sokkal régibb időben történt meg. Így például a finnek az ő közeli rokonaiktól, a mordyinokté] majdnem háromezer évvel ezelőtt kban tehát változás végbemenetelekor egyformán változnak, s az egyformaságtól csak az analogia és más nyelvjárás vagy más nyelv ténik eltérés. Így van min hatása alatt ti den nyelvben, csakhogy a hangváltozások iranya és eredménye más-más nyelvben sokeae szor mds-mésféle, Ennek a aza hogy zös szavaiban és szó a rokon nyelvek elemeiben azok a hangok, a melyek eredetileg (t voltak, de a . az alapnyelvben) azonosak szétválás után elvdlfoztak, szabályosan térnek el egymástól, más szó: val : ásnak bal felelnek meg A mostani nyelvtudomány már nem olyan mint Voltaire váltak külön. A mi ny igen-igen régen történt fjétválás és igenigen régi idő óta tartó különfejlődés eredményei állanak előttünk. És számba kell még venni azt is, hogy az az alapnyelv, a melynek folytatásai a mai finnugor nyelvek, korántsem állott a fejlettségnek olyan fokán, mint a mai román nyelvek alapköveta melyben mondta az etymologiáról sa maganhangzók semmit sem nyomnak a latban, és a mássalhangzók is csak nagyon keveset.» A tudomány színvonalán álló etymologus nem játszik a hangokkal, nem toldja be, nem ugratja ki, nem csereberéli őket tetszése szerint, hanem szóelemzéseinek és nyelve. Ebből kezik az, hogy a közös elemek, a melyek egész ter a finnugor alapnyelvből megmaradtak, nem lehetnek oly nagyszámúak, sem pedig a sokkal régibb különválás és különfejlődés miatt oly könnyen fölismerhetők, mint a román nyelvek közös elemei. A nyelvrokonság bizonyítékai az alaktani egyezések (képzők és ragok egyezése) és a szdegyezések. A laikus ember a rokon nyelvekben azonos vagy hasonló elemeket keres, mert neki az kell, a mi szembe tűnő, O csak szabad szemmel néz, azért sok mindent nem lát meg ; de viszont sok zor teljesen idegen nyelvekben olyan azonosságot vagy hasonlóságot talál, a mely csupán csalóka látszat Azért olyan délibábos a dilettinsok nyelvéfkedése, Ellenben a nyelvbúvár nagyító üveggel és bonczoló késsel vizsgálja a nyelveket s így olyan közösségeket is észrevesz, a melyek előírt maradnak. a laikus szeme A nyelvbúvár tudja, hogy abban a folytonos változásban, a melyet a nyelv életének szokás nevezni, szabályosság uralkodik. A modern nyelvtudomány módszerének sarktétele az, hogy egy nyelven belüj az azonos környezetben levő hangok a hanggy erős alapot vet a szabályos hangmegfelelések megállapításával és gondos szemmeltartásával. A finnugor nyelvekben is sok ilyen szabályos hangmegfelelés van már megállapitva. Itt a finnugor összehasonlító hangtan eredményei közül természetesen csak egynéhányat adhatok mutatóba, * * A rokon nyelvek szavait itt magyarosan írom, Ez az átírás természetesen nem lehet fonétikai pontosságú, hanem csak többé-kevésbbé közel jár a szavak hangzásához Még így is kénytelen vagyok néhány olyan betűt használni, a mely a közönséges magyar írásban nem fordul elő. Ezeknek a hangértéke körülbelül a következő: & = a latin v. olasz rövid a a magyar á rövidje) | €= a magyar zárt e (pl. a tesz, vesz, lesz szóban; ellenben e= a magyar nyilt e, pl. az ez, kelet, kezem szóban) | 4 = a magyar népnyelvi hosszú a (pl. az ára, ásó szóban) [é — a magyar népnyelvi hosszú nyilt e (pl. az ére, mére szó ban) | i = az i-nek mélyhangú meg
