Oldal 22 [22]
OCR
társa. A szomszédos országok viszonyai őt szemben gyakorta a lenézett barbár népek is a perzsa hármas p jából: a hódítás, szempontjából érdekelték. De mint a legtérítés és kereskedelem több arab író, ő sem személyesen ismerkedett Mokaddeszi tudósítása szerint a tudós Dsaiháni az utameg ezekkel a viszonyokkal. zókat kérdezte ki a látottakról s ez alapon Söt arról is van tudomásunk, hogy egyes utazókat ő szerkesztette elveszett művét, maga indított útnak. Ha a magyarok leírása csakugyan Dsaiháni munkájából származik, ez Ibn Roszteh és Gardézi tudósításainak hitelét szerfölött emeli. Dsaiháni oly fontos közérdekű szempontból szerkesztette művét, a későbbi írók pedig annyi elismeréssel adóznak neki, hogy fel kell tennünk, hogy legjobb tudása szerint írta értesitéseit. De bármint legyen is, nagyobb eltérés a két író közt csak a lakóhely leírásában van, a hol Gardézi zavaros, Adataikat különben több pontban a gőrög írók is megerősítik, a mi már magában véve is elegendő arra, hogy hitelt adjunk nekik, s a vándorlás korának elsőrendű kútfői közé soroljuk őket a mely Ibn is megvan, az Ugyanannak a leírásnak, Rosztehnél és Gardézinál 1094-ben elhalt spanyolországi El-Bekri is av fentartotta néhány sornyi, de s; sága miatt jelentéktelen kivonatdt. Művének feljes kézirata a konstantindpolyi Oszman-mecset könyvtárában van meg, egy töredékét pedig a párisi nemzeti könyvtár örzi. MÁSIK MŰVELT szomszéd, a inek kereskeddivel a magyarok már a lebédiai, majd az etelközi azaban is békésen érintkeztek, s a kit hadseregükkel is felkerestek, arumi birodalom, a bizánczi csá: árság. Hanyatló hatalma a népvándorlás erős harczos népeivel, kü nösen a bolgárokkal és szaraczénokkal Belső bajai pedig a külsőknél is súlyosabbak. A gyorsan váltakozó, bitorléktél, palotaforradalmaktól és pártoskodó udvaronczoktól bénitott császárok a szemben már jóformán tehetetlen. külső ellenséggel lenek fordulni. Hogy azonban az idegen népeket egymás ellen felhasználhassák, szükségük volt ezek kellő ismeretére, A konstantinápolyi udvar, az egyetlen, mely ebben az időben kiterjedt diplomatidval dicsekedett, meg is ragadt minden alkalmat, hogy hozzaférkézzek e népekhez, Követeket küldött hozzájuk, csapataikat zsoldjába fogadta s előkelőiket is szívesen látta vendégül vagy túszul a császári székvárosban, A szerzett tapasztalatokat aztán a bizánczi császárok közérdekből gondosan őrizték, az utódokra hagyományozták s gyakorta maguk is feljegyezték vagy feljegyeztették, A Justinianust követő irodalmi DENT után a császári pulse lett a ja; a és fől sálmezgek a tudósok, Nekik szükségük volt a tudományra; utódaik gondos nevelését a dínasztia megerősítésének fekintették, A tudományos munkák pedig többnyire az udvar környezetében keletkeztek. Kiil merték fel a följegyzések rendkívüli jelentőségét, A taktikának külön irodalma fejlődött, s írói közül VI. (Bölcs) Leó (886-om), a ki a bolgárok ellen ösen a hadviselés szempontjából isigénybe vette a magyar seregek támogatását s összeköttetései révén harczmodorukkal ís megismerkedhetett, Hadi Takrikájában oly kimeritően szól a turkokról, — rendszerint így hogy Salamon Ferencz az ő ee) igyekezett nevezik a görög írók a magyarokat, grajzolni a h potdt. fog üveltségi allaBölcs Leó, az apjával trénrajutott makedon dinaftia második tagja, különben nem örökölte a dinaftia megalapítójának jeles lajd. Gyönge, befolyá és ingatag fejedelem volt, a kiről kora nem jegyzett fel dicső tetteket, csak nagy vereségeket, Uralkodásának legnagyobb, bar szintén csak múló eredménye, a 895-iki bolgár hadjárat, a melyben szövetségesei: a magyarok, Simon bolgár kiraly fölött nagy diadalokat arattak, Maga a császár a háborút nem kedvelte; Taktikájában is az ördög sugalmának tulajdonít minden dviselést. Nagy műveltsége inkább az
