Skip to main content
mobile

Heritázs

  • Search
  • Collections
Englishen
  • Magyarhu
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
vis_000001/0000

Árpád

  • Preview
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Total Pages
467
Collection
Magyar történelmi könyvek
vis_000001/0012
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 13 [13]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
vis_000001/0012

OCR

ha Kézaiból bővített — azt az éleslátást, hogy az Annales Altahenses mellett még más Kézai által használt, de meg nem nevezett forrásokat, mint Justinust és Regiínót ís, felkutassa s ezekből a Kézainál röviden tárgyalt helyeket kibővítse, a hibákat helyreigazítsa, a nélkül, hogy e forrásokat más helyeken is használná, mint a melyeken Kézai ís használta? Ennek a Nagy Lajos korabeli szerkesztésnek legbecsesebb és legrégibb fentartói a mai napig is kiadatlan, a bécsi császári és kirdlyi udvari könyvtárban őrzött, elején kúlt XIV. századi Acephal d (545. sz.) és a hajdani tulajdonosáról Sambucus-codexnek nevezett (3374.), csak XVI. századi kéz írásában megőrzött krónika. Kétségtelen, hogy a bővebb szöveg nem származhatott Kézai kibővítése útján, és Kézai sem származott közvetetlenül a bővebb szöveg kivonatoldsa útján, mert hiszen néhol viszont ő őrzött meg eredetibb változatot, Határozottan állíthatjuk, hogy annak az ősforrásnak, melyet mindketten hafjnáltak, nagyon közel kellett állania a bővebb szövegezéshez. Mert a Kézainál elforzult helyek a bővebb szöveg megfelelő gesen átalakította az eredeti Nagy Lajos korabeli szerkesztést, A régi előszót új pathetikus előszóval, a régi genesist, mely a hamita eredetet vallotta, új, ez ellen polemizáló, jáfetita eredetet hirdető, Hieronymusra és Josephusra támaszkodó genesíssel cserélte fel. A" magyarok bejövetelének dátumát is másként írta, de átvéve a hamita leszármazási táblát, kétségtelen bizonyítékát adta annak, hogy a hamita nézetet valló krónikáink eredetibb alakot öríztek meg. Legbecsesebb átalakítása, hogy a régi szövegbe beolvasztott egy egykorú és közel egykorú feljegyzéseket tartalmazó ígen becses krónikát, a mely már az J. Endrétől Szent Lászlóig terjedő korra is szolgáltat néhány becses adatot, innen II, Gézáig pedig megbecsülhetetlen anyagot tartalmaz, Szerkesztésének újabb másolatai ís maradtak fenn, így az 1462-ben befejezett Telekicodex (Magy. Tudományos Akadémia könyvtár Lat. Cod. 4-r. 12. sz.), a XVI. század elejéről származó Béldi-codex (egri érseki könyvtár), és a Kaprinai és Csepreghy által lemásolt váriánsok (amaz a budapesti egyetemi, emez a marosvásárhelyi Teleki helyeiből rendesen 3 mert, a hol a szövegek jorrdéukka] összehasonlíthatók, a szöveg mindíg igen közel áll az eredeti forráshoz ; végül pedig, mert oly helyeken, a hol a közös ősforrásnak még egy átírója (Anonymus) maradt fenn, a bővebb szöveg ezzel is rendkívüli hasonlatosságot árul el. Nagy Lajos fényes udvara, az olasz hadjáratoknak a műveltségre gyakorolt mély hatása föllendítette az írás-mesterséget; a daliás idők. fölkeltették az érdeklődést a nemzet története iránt, s az itt említett krónikaszerkesztésnek néhány év alatt sok -átalakítója és folytatója akadt. 1358-ban írták azt a fényes codexet, a bécsi cs. és kir, udvari könyvtár egyik féltett kincsét (405), a valószínűleg franczia mester kezétől gazdagon minidlt Bécsi Képes Krónikát, melyből nemcsak több nagyobb képer közlünk, hanem, a melynek remek kis király-képeit is felhasználtuk e mű ékítésére. Fényes kiállításán ki azért is nevezetes, mert már lényeárban); az egy Kaprinai-codex kívé telével magának a Bécsi Képes Krónikának másolatai, mert mint ez, ők ís a mondat közepén: guatenus szóval szakadnak meg, ép úgy, mint e szerkesztés Miinchenben őrzött kivonata is. (Királyi kvt. Cod. 5309.) Hasonlóképen ebből a korból, a XIV. század közepéről való a Nagy Lajos korabeli szerkesztés egy kivonata ís, a pozsonyi káptalan könyvtárában őrzött ú. n. Pozsonyi Krónika (84. szám), melynek érdekes részei az 1240-től, de különösen 1290 és 1318 évek közti időszakban előforduló betoldásai, a melyek délvidéki s a Csák nembeli Ujlakiakkal szoros összeköttetésben volt írót sejtetnek. Ekkor (1358 és 1369 közt) fordította le a magyar krónikát német nyelvre, a kor egy ünnepelt német dalosa : Mügeln Henrik is, a ki azután latin nyelven is versbe szedte a szöveget s Rimes Krónikáját magának Nagy Lajosnak ajánlotta. Német fordítása felületes, sokat ki is hagyott, de fentartotta

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1280 px
Image height
1820 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
814.41 KB
Permalink to jpg
vis_000001/0012.jpg
Permalink to ocr
vis_000001/0012.ocr

Privacy

  • Privacy policies
  • Cookies

  • https://facebook.com/tripont

Website

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Contact

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

LoginRegister

User login

I forgot my password
  • Search
  • Collections
Englishen
  • Magyarhu
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh