OCR
a fénymérés. A stúdióban a kezdeti képeknél beállítottam a modellt a háttér elé, majd beállítottam a főfényt, mely jelen esetben egy Westcott 7-es ernyő volt, melyet egy diffúzoron kertesztül egy Alien Bee 800 vakuval használtam f/4-es rekeszértékre állítottam a blendét, mivel szerettem volna kis mélységélességet elérni, de nem olyan mértékben, hogy csupán a szempillákon legyen a fókusz. Ezután következett a kék fény alkalmazása. Ehhez egy Nikon SB-800-as vakut állítottam be a kamera mögé, fölé, és 45 fokos szögben lefelé megdöntve. A MagMod lapkát hozzáragasztottam a vakuhoz fekete szigetelőszalaggal (sajnos nem találtam a lapka tartót, mivel egy ideje már csak nagyon ritkán használok vakut). Ismét beállítottam f/4-re a blendét, a modell feje mellett, ahol a fény fog felvillanni. Minden készen áll? Közel sem. A fények nem voltak teljes összhangban, de ezt egyszerűen úgy oldottam meg, hogy az Alien Bee erősségét lejjebb állítottam f/2.8-as beállításhoz. Ennek köszönhetően a kék fény sokkal dominánsabban érvényesült, ugyanakkor az előadók arcának részletei sem vesztek el. Ezután baloldalról egy fehér hungarocell lappal lágyítottam az árnyékokat és visszavertem egy kevés kék fényt az arcra. Nem mértem pontosan ki, de a körülbelül fél méterre raktam a hungarocellt a modellek arcától. Ezzel a lépéssel zárult a tesztfotózás. A TEDx-nek tetszett a végeredmény, és rábólintottak a fotósorozat elkészítésére. Mint ahogyan a tavalyi közös munkánk során, most is azt terveztem, hogy a konferencián is ki fogom rakni a képekből készült printeket. A TEDx hozzájárult, hogy egy másik beállítást is összerakjak a fotózás alatt, amivel megismétlem majd a képsorozatot. Ez természetesen azt jelentette, hogy több időt kellett szánnom az előadókra és az előkészületekre is. Amikor ezt az időt szerettem volna minimálisra csökkenteni, az előkészítésen és a mérésen tudtam egy kis időt nyerni. Tudtam, hogy egyszerű fehér hátteret szeretnék a képekhez és egyetlen fényforrást, amely az előadóra irányul. Ezért a fotózásra magammal vittem egy hátteret, egy egészen halvány bézs színűt, mivel nem volt kéznél hófehér hátterem. Miután felállítottam, elhelyeztem egy Profoto Pro-8a generátort mindkét oldalon egy-egy fejjel. A háttérnél a fénymérővel f/8-ra mértem. Amint egységesen f/8-at mértem a háttér azon részén, amely a képen látszani fog, mindkét Prophoto fej elé fekete szivacsdarabot helyeztem, hogy megakadályozzam a fény kiszűrődését, mivel nem szerettem volna semmilyen élfényt. A főfényhez Profoto B1 vakut használtam egy nagy octabox-szal. Ezt körülbelül 180 cm-re állítottam a háttértől, abban a tudatban, hogy a modell körülbelül 120 cm távolságban lesz a háttérhez viszonyítva. f/5.6-ra mértem fényt, azt a szabályt követve, hogy ha hófehér hátteret használnék, éppen egy értékkel a fotózásnál használt rekeszérték fölöttit kellene használnom. Ha ennél alacsonyabb, a háttér szürke lesz, ha magasabb, a beégés következtében csökken a kontraszt mennyisége. Az asszisztens fehér reflektort használt a fényképezőgép bal oldalán és körülbelül f/2.83.5-ös értéket mért ki, hogy a fejnek azon az oldalán se veszszenek el a részletek. Az egész beállítás lényegesen kevesebb időt igényelt, amikor fénymérőt használtam, mert nem volt szükség rá, hogy minden egyes kattintás után minden beállítást át kelljen állítanom. Ha megfelelően használod, a fénymérő nem hazudik. A háttérfény és a főfény beállítása kevesebb, mint egy percet vett igénybe.