Stranica 70 [70]
Média Marked
A kilencvenes évek gyermekeként úgy képzelem, hogy szétszóródott VHS kazettákra van felvéve az egész gyerekkorunk. A VHS, azaz Video Home System, 1980-tól általánosan elterjedt mozgókép-felvétel- és lejátszási technológia volt.
VHS kazettára vettük fel az esti hollywoodi filmet, ugyanúgy (és gyakran ugyanoda), mint az általános iskolai szavalóversenyt.
Hétköznapi szituációban leginkább egy elektronikai áruház tévéosztályán (Media Markt) találkozhatunk a látvánnyal, hogy ugyanaz a felvétel fut megsokszorozva több képernyőn. De gondoljunk bele, hogy egy idősíkban ugyanaz az
adás hány tévén futhatott egyszerre különböző családoknál! (1999-ben már a háztartások 87%-a rendelkezett színes tévével, és egy felnőtt néző átlagosan napi négy órát ült a készülék előtt. ) Az ilyen médiaközpontú emlékek is képesek
intenzív nyomot hagyni az emberi memóriában, még akkor is, ha ez esetben az alany csak passzív befogadó, fizikailag nem aktív résztvevője az eseménynek.
A televíziós műsorok az adott kor lenyomatát hordozzák, a nézők memóriájá pedig mec a médiából származó imprintek. A tévénézés nemcsak a fogyasztásra, de az intellektuális igényekre és a kollektív emlékezetre is
befolyással van. Ez a szórakozási és ismeretszerzési mód egyszerre hat a tudatunkra és a tudatalattinkra.
Installációmmal a kollektív média-emlékezet feltétel. t működését vi 1. A szimultán lejátszódó műsorrészletek nem pusztán ízelítőt adnak a kilencvenes évek tévéadásaiból, hanem olyan belső utazást, ,mentális mozit" indukál¬
nak, amely visszahelyezi a nézőt abba az életkorba, amelyben a kilencvenes években volt. Az emlékeink különfélék, de a médiából vett képek k lódási let kínálnak a kollektív emlékezet számára. E közös pontok rendszerét
láthatjuk kilenc kijelzőn bemutatva. A több csatornán párhuzamosan futó, első pillantá él űnek tűnő képkavalkad fok 1 fedi fel a mögötte rejlő rendszert, és válik analizálható, összetett élménnyé. A fragmentált
képsorok adta kakofónia időről időre letisztul, és kis aszinkronitással ugyanazt a felvételt láthatjuk több képernyőn is, ahogy a ációm kollektív emlé ében is vannak közös hivatkozási pontok.
A mai társadalom vizuális szokásait milyennek gondolod most,
és szerinted hogyan fog alakulni a következő években?
Ez egy nehéz kérdés. Annyi vizuális inger ér minket nap mint
nap, hogy képtelenek vagyunk feldolgozni ezt a mennyiséget.
Ugyanez vonatkozik a tartalomgyártásra is. A telefonnal készí¬
tett képek korát éljük, és a közösségi megosztások révén pár
kattintással akár ezrek nézhetik meg egy-egy képünket. Szerin¬
tem ez egyrészt elég nagy felelősség, másrészt azon kellene
elgondolkoznunk, hogy nem vagyunk-e még mindig vizuálisan
analfabéták? Kicsit úgy érzem, hogy kiszaladt a lábunk alól a
talaj. Hatalmasra nőtt a képáradat, de nem tudjuk ezt az egészet
dekódolni. Úgy gondolom, hogy ezen kellene a jövőben változ¬
tatni, a vizuális nevelés segítségével is, hogy képesek legyünk
ezzel a vizuális zuhataggal valamit kezdeni.
Szerző: Bedő Dániel
68 - TRIPONT FOTO VIDEO MAGAZIN - 2017 / 1.