Stranica 35 [35]
OCR
Halász Jácint friss, energikus, elszánt, de ezzel együtt mégis tisztelettudó, kedves és őszinte. Legszembetűnőbb tulajdonsága azonban mégis az, hogy hisz magában és tudja, mit akar és tehetsége is van hozzá. Mérhetetlen perfekcionizmussal dolgozik. Tervez, gondosan előkészít, szervez, bevon, és pontról pontra, hűen a koncepciójához valósítja meg azt, amit elképzelt. Bízik a megérzéseiben, nagyon intuitív és nem fél kockáztatni és szeret csapatban dolgozni. Képzeljék el, hogy meg van szervezve egy fotózás, szabad a helyszín, ki van tűzve a nap, az óra, amikor gyülekezik a stáb, az eszközök csak arra várnak, hogy valaki kézbe vegye őket. Derítőernyők, vakuk, fényszórók, modellek, minden, ami kell, készen áll. A fotózást megelőző éjjelen azonban a fotós, autójában, lázas izgalomban, csak a kilométereket falja. Találnia kell egy szétrobbant üvegszilánkokkal teli buszmegállót vagy villamosmegállót. Egyszerűen lehetetlen, hogy egy kétmilliós városban egy átlagos szombat este után, egy balhé lenyomataként ne csillanjon meg a tompa fényben vagy két marék üvegcserép. Igen, biztonsági üvegcserepeket keres, mert nélküle oda a holnapi munka, oda lenne a varázs. Persze végül talál, mert addig megy, míg megleli, amit keresett. a Erdélyben született, Zilahon. Gyermekkoratél érdekelte a művészet. Édesanyja újabban festeget - volt honnan örökölje a tehetséget. A kezdetekben jellemzően inkább a várost, az épületeket fotózta, majd ráemelte a kamerát egy-egy alakra, arcra, S végül rajta is hagyta. A Budapesti Kommunikációs Főiskolán végzett, ahol nagyon jó tanároktól tanult, és amit kimondottan kiemel az iskolával kapcsolatban a jó technikai felszereltség. Egyre sajátosabb munkákat ad ki a kezéből, egyre jobban felismerhető a saját stílusa a sorozataiban. Szereti a letisztult, geometrikus kompozíciókat, ötvözni a különböző művészeti korstílusokat. Hallunk még róla.
