Stranica 55 [55]
OCR
fe ¥ ‘ A = i> te 4 ( - “N ar ws milka Im sg . 4-1 A S a . JA F ) Se = 4 Al Hol és kiktől tanultál? Az MTI-ben találkoztam először a fotós társadalommal, akkor még gyakornokként - úgy 18 éves lehettem. Itt rögtön gyakorlati úton sajátíthattam el a fotózás alapjait. Aztán jött a Práter utcai szakmunkás képző iskola. Itt két évig tanították a fényképész szakmunkás mibenlétét. Hogyan építetted föl magad, mint fotóst? Mindig is a saját dolgaimat szerettem csinálni és ezt még az alkalmazott fotográfiában is szeretem megtartani, ahol erre kicsi a mozgástér. Erről a felépítés dologról azt gondolom, hogy nincs olyan, hogy az ember felépíti magát, hanem csak csinálja a dolgát, ami éppen érdekli. Mindent önerőből építettem fel, és legfőképpen az önfejlesztést és a magam útját járó tanulást választottam. Nem volt soha mesterem. A mestereimnek az elmúlt évszázadok képzőművészeit tartom Reklámfotózással kezdtem el foglalkozni és azt nagyon megszerettem, de divatot is csinálok mellette. Mindig is törekedtem arra, hogy az önkifejezésemet megtartsam. Az utóbbi időben sokkal nagyobb hangsúlyt fektettem arra, hogy ne megrendelésre, hanem saját elképzeléseim megvalósítására dolgozzak. Ez nagyon nagy boldogságot ad. Ezekből a munkákból évente 1-2 kiállításom van, legutóbb az Art Market Budapesten volt kint egy fotóm. Milyen nehézségekkel találkoztál a pályád során? Nagyon kevés nehézséggel találkoztam. Valahogy jöttek egymás után a dolgok, amit nehézségnek éltem meg egy adott a pillanatban, arról végül kiderült, hogy nagyon fontos építőeleme annak, aki ma vagyok. Az első nagyobb megrendelésem a Levi's volt. Azt évekig csináltam egy nagyon jó barátommal, aki már nincs közöttünk: Oláh Farkassal. Itt volt először az, hogy szabad kezet kaptam arra, hogy a saját elképzeléseim alapján fogalmazzam meg a divatot. Utána sok nagy brand-nek készítettem a kampányait, kevés van, aminek nem. Étel- és tárgyfotótól a reklámok hangulatos életképein át az autóig mindent csinálok. A McDonalds-ot több mint 10 éve én fotózom.
