Stranica 102 [102]
OCR
8 MI LESZ A JÖVŐ FORMÁTUMA? Jae =e Úgy tűnik, hogy a gyártók és a memoédriakartyaszervezetek végre megállapodtak az uj professzionális kártyaszabványról. Az ősi Compact Flash, a leváltásával próbálkozó Cfast és az utóbbi években felkapott XQD helyett a CFexpress lesz a nyerő. Az utóbbi néhány évben sajátos állapot jellemezte a profi memóriakártyák piacát. A több, mint 25 éves múltra visszatekintő, mára már jócskán elavult Compact Flash alkalmazását a gyártók már igyekeztek elkerülni, így felső kategóriás gépeikbe a profik által nem kedvelt SD kártyahelyeket építették be, vagy letették a voksukat a két versengő új formátum egyike mellett. A CFast-ról és az XGD-ról azonban nem lehetett tudni, hogy melyikük lesz a jövő formátuma, így ez a lépés mindenképp kockázatos volt. Nos, a verseny eldőlt, egy harmadik, a CFexpress győzött egy kis csavarral. A múlt öröksége A Compact Flash mindenképp az eddigi legsikeresebb formátum, az 50 apró érintkezővel rendelkező párhuzamos adatátviteli rendszer egy eredetileg 1990-ben bemutatott ősrégi szabványa épül. Időközben továbbfejlesztették, de még így is magán hordozza eredendő gyengeségeit. Leváltása már régóta napirenden van, de az iparág szereplői mindenképp el akarták kerülni azt, ami az 1990-es években az amatőr memóriakártyákkal történt. (Akkoriban szinte minden gyártó saját formátumot alkalmazott, és hat-nyolc különböző, egymással nem kompatibilis tárolóeszköz volt a piacon.) A konszenzus hiánya azonban újra meghozta a külön utas megoldásokat. A CF eszközök szabványosítását végző szervezet (CF Association) kidolgozta a saját megoldását, ez lett a CFast. A számítógépes merevlemezek csatolójára (SATA) épülő interfész modern megoldást kínált, de a régi CF-ekhez hasonló nagyobb fizikai méret nem mindenkinek tetszett. A CFast leginkább a videós világban kezdett terjedni, a nagy fotós gyártók közül pedig a Canon és a Hasselblad tette le a voksát mellette. Többek között a Hasselblad H6D-100C, a Canon C700, a Canon EOS 1D X II, és néhány Blackmagic modell készült CFast aljzattal. 2010-ben, alig egy évvel az első CFast kártyák megjelenése után a Sony, a SanDisk és a Nikon előállt egy konkurens formátummal, az XGD-vel.Szerintük az ő modernebb csatolófelületük (PCI Express) jobban megfelel a profi fotósok és videósok igényeinek. Ebben volt is valami, ugyanis a CFast útját egyengető CF Association azonnal beemelte az XQD-t is az általa támogatott és menedzselt formátumok közé. A Sony természetesen az XQD-t kezdte alkalmazni saját profi videókameráiban, a Nikon pedig 2012ben a D4-be mar CF mellett egy XQD aljzatot is beépített. Megindult tehát a mini-formátumharc a két megoldást támogató gyártók között. SONY PR GRADE > aele) 1 Nee R:440 wes = G W:400 nes (uss) 256ce A technológiai előny azonban az XQD irányába mutatott. A PCI Express alapú adatátviteli busz bizonyult életképesebbnek, a szabványosítással foglalkozó CF Association pedig ennek megfelelően lépett tovább, és 2016-ban bejelentette a CFexpress formátumot. Ez műszakilag az XQD által is alkalmazott PCI Express csatolófelületre épül, de annak az újabb, gyorsabb, 3.0-as változatára. A teljes béke érdekében az XGD mellett voksoló gyártók eszközei egy firmwarefrissítéssel kompatibilissé tehetők a CFexpress kártyákkal, mint ahogy az XQD kártyák is használhatók lesznek a CFexpress aljzatokban. A CFexpress igy már egyértelműen jobb választás, mint a CFast, így jogosan pályázhat a jövő profi kártyaformátuma címre. Érdemes megvizsgálni közelebbről is. A CFexpress Sok profi azért nem szereti az SD kártyákat mert kicsik, törékenyek és könnyen elvesznek a szett-taskaban. Az XQD és a vele azonos mechanikai kialakítású CFexpress kártyák ezzel szemben nagyobbak, vastagabbak és masszívabbak, ráadásul készíthetők fémburkolattal is. Bár az első XQD kártyák mechanikai kialakításával kapcsolatban merültek azért fel problémák, úgy tűnik, hogy ezek mára megoldódtak. Az igazi fejlődést azonban a PCI Express 3.0 nevű csatolófelület jelenti, amelynek a jelenlegi, a CFexpress 1.0ás szabványban leírt változata 1970 MB/s elvi adatátviteli sebességet biztosít. Ez több mint négyszerese a legjobb SD kártyákkal vagy a CFast kártyákkal elvileg elérhetőnek. Ráadásul, egyenes továbblépési lehetőséget kínál a nyolc átviteli csatornát alkalmazó PCI Express 3.0 x8 adatbusz felé, amelynek elvi adatátviteli sebessége az elképesztő 7880 MB/s-os is elérheti. Persze, maga a rendszer elméleti sebessége nem jelenti automatikusan azt, hogy egy-egy adott kártya is ilyen gyorsan képes majd működni. Ezt az alkalmazott memóriachipek és vezérlők sebessége határozza meg. Az első kereskedelmi termékek egyelőre bizonyítják az új szabvány kiemelkedő lehetőségeit. A 2018 tavaszán bejelentett Belkin 1 TB-os kapacitású CFexpress kártyák ugyanis minimum 1000 MB/s írási és minimum 1400 MB/s olvasási sebességet garantálnak, ami jelentősen meghaladja a legjobb SD hordozók 200-250 MB/s körüli képességét. Mostanra azok a gyártók is a váltás mellett döntöttek, amelyek eddig kitartottak a CF mellett, például a PhaseOne új 1Q4 hátfalai mar XQD (és SD) aljzattal érkeznek. Az első CFexpress kártyák kereskedelmi megjelenése 2018. utolsó negyedévében várható. Természetesen, addig nem érdemes ilyetvásárolni, amígakameragyártóknemadjákkieszközeikhez azt a firmwarefrissítést, amely az XQD aljzatokat CFexpress kompatibilissé teszi. A 2019-es profi kameramodellekben azonban már várhatóan olyan kartyahelyekkel találkozhatunk, amelyek már gyári állapotukban is képesek fogadni az XQD és a CFexpress hordozókat egyaránt. e | e
