OCR
1. Miként találtad meg magadnak a fotózást, mint szakmát és hobbit egyben? Így visszagondolva talán ő talált meg engem. Többször is. Nagyon sokat köszönhetek a sorsnak és az embereknek, akikkel összehozott. Az óvodát végigrajzoltam, az általánost egy pocketgéppel fotóztam végig. Az első VHS kameránkkal stopmotion filmeket gyártottam a kilencediken, a nagyszobában. Aztán a gimnáziumban egy barátomtól kaptam egy remek távmérős Yashicát, amivel mindent és mindenkit rögzítettem. Közben megtaláltam a pincében a nagymama nagyítógépét és laborfelszerelését, ami sok álmatlan éjszakához vezetett. A gimi végefelé sokszor mentem segíteni a Villányi Csabinak, aztán lett nekem is egy hőn áhított Nikonom, majd egy sorsfordulat kapcsán bekerültem az akkor még három fős Flashbackbe asszisztensnek. Hihetetlen, hogy mennyire igaz ez a jó időben - jó helyen dolog. Ha nem találkozom össze egy kedves ismerőssel a buszon, akkor biztos nem kerülök a következő öt évre Emmer Laci mellé sem. Ez szerintem nem olyan dolog, amit befolyásolni lehet, vizuálisan mindig is nagyétkű voltam, biztosan csapnivaló bérszámfejtő vagy porszívóügynök vált volna belőlem. 2. Inkább reklam vagy editoral az, amit szívesen csinálsz? Bármit, ha jó az ötlet, és amagaménak érzem. Szívesen elmolyolok egy tejfölösdobozzal is, ha az a koncepció, hogy nézzen ki félelmetesen. Nyilván, minnél szabadabb kezet kapok egy felkérésnél, annál több a flow élmény. A reklámban nagyon szeretem a tervezési fázist. - Amikor egy layoutot nézegetve ki kell találni, mi az amitől ez a kép még jobb lehet, mint ahogy a papíron szerepel, vagy azt, amikor összeáll a megfelelő helyszín, modell és stábtagok kombója. Nincs jobb érzés, mint látni, hogy a fotózás végén elégedett az ügyfél. Ebben azonban rengeteg munka van, helyesen kell kezelni bizonyos helyzeteket, mindenre figyelni kell, és mindig tudni kell, kinek mi a feladata. Az összes anyagom, amiket még ma is szívesen visszanézek mind úgy készültek, hogy nem nagyon volt megkötve a kezem. Rajongok a megrendezett fotóért. Ha tehetném és lenne rá kereset, csak fiktív filmjeleneteket, filmplakatokat és reklámokat fotóznék. Nincs is izgalmasabb, mint egy képkockába sűríteni egy egész történetet.