Page 10 [10]
OCR
DIAPORÁMA Eifert János és a mozgás szerves együvé tartozását tovább argumentálja azzal, hogy 1985-től diaporámákat is készít, s e műveivel a világ rangos nemzetközi diaporáma-fesztiváljain számos, díjat, grand prix-t nyert. 1993-ban Tánc című képét, Tűztánc című diaporámáját a FIAP történeti kollekciójába választották, és a Photo Ciné Club meghívására Párizsban bemutatta diaporáma műsorát (Un soir, un auteur - StudioRaspail). 1994-ben diaporáma műsorával előadókörúton vett részt az Egyesült Királyságban, a Royal Photographic Society meghívására, majd Németországban, Ausztriában és Olaszországban. A NAGY VÁLTÁS Az ő pályáját is döntően befolyásolta az analóg technikáról a digitális technikára való átállás, amely esetében az ezredforduló éveiben válik véglegessé. Talán máig hatóan nagy a vita, hogy a digitális technika magának a fotóművészetnek hozott-e új esztétikai lehetőségeket? Haris László így fogalmaz ezzel kapcsolatban: , A digitális fényképezés sok változást hozott, sok új lehetőséget adott a fotóművészetnek. Hogy ezek az új technikai lehetőségek jók, vagy rosszak úgy általában? Már a kérdés felvetése is értelmetlen. [...] A tudományosan bizonyítható "jobb eredmény" természetesen nem értelmezhető művészi teljesítményként."? Valóban. A technika önmagában való ismerete és alkalmazása még nem garantálja a művészi minőséget, de az is kétségtelen, hogy ma már szinte a fotóművész létezésének alapfeltétele, hogy haladjon a korral, figyelje a robbanásszerű fejlődést. Eifert János ezt teszi. Folyamatosan fejleszti tudását, azok közé a fotográfusok közé tartozik, akik tudatosan képezik magukat, , haladnak a korral". Itt juthat eszünkbe Moholy-Nagy László még a múlt század húszas éveinek végén leírt gondolata, amely szerint: ,A fényképezés alkalmazási lehetőségei mar most is megszamlalhatatlanok.”® Nos, az eltelt idő nagyon igazolta őt. Az utóbbi évek technikai robbanása a fotográfia technikáját is alaposan , átírta", de Eifert János abban is különleges személyiség, hogy ebben is tartja a lépést. A TÁNC Magától értetődően kezdettől fogva művészi, fotográfusi érdeklődésének előterében áll a tánc megjelenítése. Ez a téma annyira foglalkoztatja, hogy nem csak maga készít ilyen témájú ké14 peket, de kutatja is a magyar táncfotográfia történetét. , Ezek felkutatása, tanulmányozása során döbbentem rá, mennyire gazdagok vagyunk táncot ábrázoló művekben, amelyeket érdemes célirányosan gyűjteni, feldolgozni és bemutatni." Ám a maga által készített képek már pályája elejétől sikereket hoznak számára. Marcel Marceau képéről már szó esett. Egy másik meghatározó fotója 1971-ből, a Cirkusz. A központjában Köllő Miklós látható a Dominó Pantomim együttes , kavargásában". Kivételesen elkapott atmoszférikus pillanat megörökítése. Ezekben az években sok riporthoz kapcsolódó képet készített a Honvéd Művészegyüttes fellépéseiről. Ezek nagy sora kitűnik a pillanat kiragadásának és megragadásának képességével, a dinamikus mozgás szuggesztív érzékeltetésével, a tűéles látványok és a bemozgó folthatások kontrapunktjával (Tánc, 1971). Jóval később a digitális technika alkalmat ad számára erőteljes, expresszív felvételek készítésére, ahol a színek felfokozott elevenségének is nagy a jelentősége, az extatikus tancpillanat megragadásakor (Tűztánc — Sirok, 2008). FOTÓKOREOGRÁFIA Kétségtelen, hogy Eifert művészetének fókuszpontjában a tánccal, a mozgásművészettel, mozdulatművészettel kapcsolatos képei állnak, amelyek sora és íve, működése évtizedei alatt, nagy változáson ment keresztül. Az első időszakban, még analóg technikával készítette feketefehér képeit, melyek sok esetben köztes műtípusként határolhatók be a riport műfaja és a kifejezetten táncfotográfia területén. Erős dinamizmus jellemzi ezeket a képeket, melyekben a viszonylag hosszabb exponálási idő által, a bemozgasok és áttünések látványa szuggesztív mozgásélményt is ad a nézőnek. Az évek teltével, a digitális technikára való átállást követően kinyílik egy újabb út lehetősége, a megrendezett képek, beállítások , leképezésével". Egyre inkább képes meghökkentő látványt teremteni, amelynek egyik forrása az eredetien berendezett (vagy virtuálisan megtervezett) fotó-tér, annak eszköztára, az alanyok - jellemzően női figurák — beállítása, koreografálása, testük megfestése. Az emberi test szépségének, formáinak, fényeinek környezethez , igazítása". A kezükbe adott drapériák, leplek bekomponálása, bonyolultan megszervezett világítási effektusok alkalmazása. A másik forrás a digitális képalkotás által az utólagos újrateremtés, a fotóshop kreatív alkalmazása, mellyel rendkívül ötletgazdagon él. Így jönnek létre olyan képek, melyek stílus meghatározása csak a szürrealizmus keretein belül írható le, melyekre - mivel sok évtizedes múltra visszatekintő kategóriáról van szó — nyugodtan alkalmazhatjuk a posztszürrealizmus kifejezést. S miként is fogalmaz Susan Sontag? ,A fényképezés az egyetlen olyan művészet, mely vele született módon szürreális, ám ez mégsem jelenti azt, hogy osztozna a hivatalos szürrealista mozgalom sorsában. [...] A szürrealizmus a fotózás leglényegében rejlik: 15
