Oldal 51 [51]
OCR
A magasnövésű, vastagtörzsű, évelő, fás szárú növény — a FA - amelynek törzse gyökerekkel kapaszkodik a talajba, és csupasz, leveles ágakat fejleszt, gyakori témája minden fotósnak. A legnagyobb fák 165 m magasságot is elérnek (ausztráliai eukaliptusz). A kaliforniai mamutfenyők törzsének alapi átmérője eléri a 13 métert, élettartamuk meghaladja a 2000 évet. A Nap sugaraitól jól megvilágított fák tekintélyes mennyiségű oxigént bocsátanak ki, gyökereiken át hatalmas vízmennyiséget vesznek fel, amelynek jórészét elpárologtatják. A fák hatása meghatározó a flóra, fauna és a mikrokozmosz kialakulásában. A fa — mint az atmoszféra, a talaj, és a vizek oltalmazója, a madarak menedéke - nélkülözhetetlen az emberiség számára. Számomra a fa —- bár egy természettudományos könyvben, lexikonban leírtak nagyon is fontosak — többet jelent, hiszen a legcsodálatosabb téma, ami fotográfus számára létezhet. Évtizedeken át fényképeztem őket, ösztönösen, majd céltudatosan keresve összefüggéseket tartalom és forma között. Csodáltam megjelenésüket, megérezve lelküket, élvezve kisugárzásukat. Olvastam évgyűrűikből, képet, kompozíciót, művet alakítani tanultam leveleik, gyökereik, ág-bogaik gazdag formavilágából. Felnéztem, felkapaszkodtam rájuk, pihentem árnyékot adó lombjaik alatt. A fák szerelmese vagyok, ezért is fényképezem őket szívesen. Megörökítésükre a fotográfiai eszköztár széles skálája felvonultatható. Most leginkább a térbeheobjektívek megfelelő használatával alakíthatunk. Az egyes képek sorozatba szerkesztésével is adhatunk különleges hangsúlyt egy-egy gondolatunknak. A FA-LET sorozat, amelyet 1985-ben készítettem a Bükki Nemzeti Parkban, Nagymezőn - teljesen más hangulatú, felépítésű fa-ábrázolás, mint korábbi tájképeim. A négy kép vertikálisan építkező sorozatba szerveződik. A felvételek Minolta 101 SRT fényképezőgéppel, és a 25 mm-es széleslátószögű objektívre illesztett halszemelőtéttel készültek. A lencserendszer erőteljes perspektívikus hatásával ad különleges karaktert az egyes képeknek is. Az egyes képek összefűzésével, a sorozatszerűséggel kapta meg végső formáját a mű. A felvételnél a fekete-fehér negatív tudatos választás volt, a színek ugyanis egy más irányba terelnék a kép-néző figyelmét. Nem szép, hanem jó képeket kívántam készíteni, a határozott mondanivaló kifejezésére. A képsor szinte csak önálló kiállításaimon szerepel, az ősállapot című kép (a sorozatban mindig alul az első) olykor önállóan is megjelenik. A felvételnél egy Fish Eye előtétet használtam, amelynek perspektivikus elrajzolása éppen megfelelt. A modellbeállításnál (aktmodell: Kalmár Zita) törekedtem arra, hogy még véletlenül se a hagyományos, , szépelgő" póz jelenjen meg a képen.
