OCR
Mindig tiltakozom, ha aktfotósnak mondanak. A mezítelen emberi ábrázolása nem célja, hanem eszköze fotográfiai tevékenységemnek, amelyben éppen a végtelen szabadságot, a kísérletezést, a megkövesedett sablonokon történő átlépés lehetőségét élvezem, miközben sajátos képi világot, szimbólumrendszert teremtve nemcsak a testről, hanem a lélekről is szólhatok. Még azt is állítanám — kérem, ne tiltakozzanak — hogy aktképeim még csak nem is aktképek, hanem érzelem- és lélekábrázolások, filozófiai és esztétikai tanulmányok, a test varázsával, szimbólikus erejével felruházott tanc-, test- természet-képek: KÉPVERSEK. Az Aktmodell polaroiddal (Soltau, 1995) kísérletet tesz a , fotográfiai idő és atér" filozófiai kérdéseit elemezni. Az eredetileg három műtermi felvétel _ köztük az alaphelyzetet megörökítő polaroid, amely a következő képbe visszahelyezve egyfajta állandóságot, ugyanakkor folyamatosságotis jelöl — a sötétkamrában, a fotópapír kétszeres megvilágításával állt össze eggyé. Nagyítás közben szerepet kapott egy kis fekete kartonlapocska is, amely az adott felület időleges kitakarásával tónusérték különbséget hozott létre. A Magdi a tóban sorozatom a fényárnyék játék izgalmas példája. A modell , fürdött", előrehajolt felsőtestére, a sekély vizű tóban arcára a vízfelületről egy szárítógép krómlapjával ,megfogott" napsugarak vetültek. A tó felületén végiggyűrűző hullámok amplitúdói felrajzolódtak a gyönyörű női testre, amelyet fekete-fehér technikával, a megeltérő szokottól képkivágással, nyújtott kompozícióban rögzítettem. Az OpArt tanulmány elkészülte a véletlennek köszönhető. 1993-ban, Ausztriában egy nemzetközi workshopot vezettem. Egy fárasztó óra után éppen szünetet rendeltem el, és az aktmodell, szenvedélyes dohányos lévén, rohant rágyújtani. Ahogy az ablak mellett egy természetes mozdulattal nekitámaszkodott a falnak, a félig leeresztett reluxán beszökő fény gyönyörű alakját különös ritmusban, a hajlatokat követő csíkokban világította meg. Hasonló beállítást megrendezni, a fényeket szebben beállítani órákba telt volna. Féltve a pillanatot, ijedten ,Magdi, gyönyörű! Most rögtön folytatjuk!" kiáltottam: ne mozdulj,