Stranica 428 [428]
OCR
Romániának a behozatala 492 millió márkát, a kivitele pedig 560-at tett ki, addig a más négy balkáni állam együttesen is csak 420 milliónyi behozatalt és 373 milliónyi kivitelt mutat ki. A Románia és Magyarország között fennforgó árucserét tehát igen nagy arányban gyarapíthatná e forgalom akadályainak a vámok félretolásával való megszüntetése s ezzel a román forgalomnak túlnyomó mértékben Magyarországba való terelése. Ám ha Románia adott állapotai alapján teszi kívánatossá a vele való szövetkezésünk keresését, Bulgária viszont fejlődési tempójának — külkereskedelmi forgalma legnagyobb mérvű emelkedésében gazdaságilag is mutatkozó — kitartó gyorsaságával a jövőre jogosít fel nagyobb reményekre. A Szerbiát, Dalmáciát és Fiumét is magábaölelő Délszlávia egyedüli utunk lesz az Adriához. Amellett — nemzetiségi érdekeltségen kívül — főleg ama fontos földrajzi helyzeténél fogva bír kiváló jelentőséggel, hogy bírja a Vardar-, különösen a felső Vardar-völgyet, a Közép-Balkán stratégiai kulcsát (Rigómező!) és a Szalonikibe vezető legjobb útvonalat. Görögország mérsékeltövi országainknak a meleg délszaki és keleti országokkal való kereskedői összekapcsolásában töltene be egy ránézve is, miránknézve is előnyös szerepet. Mostanában a földgolyónak minden népe sorsdöntő órákat él; minden eddigi fejlődésformával ellentétes, azzal az új világkorszakot jelentő különbséggel, hogy amíg eddig a nagyobb népek saját előnyeik szerint döntöttek a kis népek sorsa felett ez utóbbiak rovására, most minden legkisebb nép saját maga dönt önsorsa felett legjobb belátása szerint. Vajjon e helyzetben a magyar nemzet (melynek emberirtó feudális és kapitalista arisztokráciája szuronyra, bitóra, börtönre és lelkiismeretvásárra támaszkodott, iszonyú osztályönzése a nemzetiségek dühét még inkább maga ellen ingerelte, mint a magyar munkásosztályét), vájjon a magyar nemzet számíthat-e legalább a történelmi határain belül függetlenülő nemzetiségek biztos államszövetségi csatlakozására! Ám, ha a nemzetiségek államjogi állásának megváltozásával párhuzamosan nem válhatna a magyar nemzetre is véglegessé az alkotmány és közgazdasági rendszer teljes demokratizálása, akkor valóban hiú ábránd lenne a volt nemzetiségek bármi szövetkezési hajlandóságáról álmodozni. Maga a nemzet jövendő kormányzására hivatott nép azonban (a vagyontalan munkások, a 99,1 percentnyi kis- és törpebirtokos a 0,9 percent közép- és nagybirtokossal szemben, valamint az osztályuralomban nem érdekelt értelmiségi, iparos és kereskedő osztály) mitsem vétett a nemzetiségek ellen haragjuk kihívására. Másfelől a magyar nemzetnek az őt környező kis népekénél erősebb kultúrája, sűrűbb közlekedési hálózata, nagyobb tőkebősége, barátságos érzülete, virágzóbb művészete mind egy-egy vonzerő az újonnan alakuló államok szövetkezésére, avégett, hogy immár függetlenülő művelődésüket a gazdagabb magyar műveltségből megtermékenyítsék. Ily céllal az államszövetségi egyesülés megtörténhetik a volt nemzetiségek minden erkölcsi kisebbülése nélkül. Mert ha ők az idősebb testvérnemzet nagyobb erejétől 428
