Stranica 423 [423]
OCR
Jászi mindazt, ami jönni fog s ugyancsak idejében s ugyancsak helyesen — kicsinylés, lenézés, üldözés közben törhetetlenül ragaszkodva igazságaihoz — mutatta meg a kivezető utat is. Merőben és élesen különbözik az ő terve az osztrák , álföderációs" és centralista kísérletektől. Formájában is kiváló, lelkes és érdekes könyvének egyik legsikerültebb része a polémia, melyet Renner Károlylyal, az osztrák-német szocialisták egyik vezérével folytat, akinek előbb megjelent könyvének álláspontjáról meggyőzően mutatja ki, hogy éppen azért tarthatatlan, mert nem jelentené a szövetségben résztfajtájú germanizáló bécsi centralizmust szolgálná. Renner tervét, helyesebben azokat a vezető eszméket, melyeket szintén több mint félszázaddal ezelőtt, 1860-iki turini emlékiratában hangoztatott Kossuth Lajos, inkább arra tartja alkalmasnak Jászi, hogy szerintük igazodjék az egyes szövetséges államokon belül a nemzetiségi kérdés rendezése: tehát teljes kulturális, közigazgatási és törvénykezési szabadságot adva nekik a saját ügyeik intézésére. Még a háború előtt, a nemzeti államokról és a nemzetiségi kérdésről szóló könyvében — már ebben szó volt a jövő Európai Egyesült Államokról — a minimális nemzetiségi programmot Jászi úgy fejezte ki, hogy: jó iskola, jó közigazgatás, jó bíráskodás kell a nép nyelvén és el kell ismerni minden nemzetiségnek azt a jogát, hogy nyelvét, kultúráját szabadon fejlesztheti. Hol volnánk ma, ha akkor, 1912-ben a magyar politika hallgatott volna Jászira; nem: ha Kossuth Lajosra és igazi híveire hallgatott volna! Kossuth Lajos azonban a Soviniszta demagógok száján üres jelszó lett. Jászi pedig , hazaáruló" volt. Ó, most már nem hazaáruló; most már csak , ideológ" és , elméleti" tudós, esetleg fantaszta. Ezt az elméleti embert 1914. december havában megkérdezte egy újság a háború vége vagy kimenetele felől s Jászi igy felelt: , Én csak azt tudom, hogy ez a háború európaszerte az ancien regime utolsó fellobbanása és belőle nem ő, hanem a demokratikus erők még ma nem is sejtett tavasza fog kivirágozni: általános választójog és nemzeti egyenjogúsítás idehaza, a pacifista nemzetköziség szelleme a külpolitikában". Olvassuk el, vajjon mit mondott ugyanakkor Tisza és Apponyi és Andrássy s akkor valóban teljes jogosultságot kap a kérdés: kicsoda hát a reálpolitikus? Megjelent: Pesti Napló, 1918. okt. 20. György János: Dunai konföderáció Nem egykönnyen találunk példát rá, hogy tudományos vita végleges eldöntésében a minden okoskodásnál erősebb tények oly rohanó gyorsasággal és impozáns erővel adjanak bírói ítéletet, mint a Huszadik Század hasábjain Réz Mihály egyetemi tanár által csak néhány héttel ezelőtt megindított nemzetiségi vitában." Egyúttal ennél jellemzőbb esetet alig találunk annak a bemutatására, hogy az események logikája mily 423
