Oldal 408 [408]
OCR
A kisebbségi (népcsoporti) közösség és a nemzeti közösség szabadságigénye között nem tehetünk különbséget anélkül, hogy ezzel ne tennénk egyúttal a térség stabilitását is kérdésessé. Az a nemzetkoncepció, amit az etnikai intolerancia jellemez, ami ellene van az önrendelkezési elv érvényesítésének, s ami a nemzetet mindenáron egy országhatár keretei közé kívánja szorítani, hiába deklarálja a jogokat, a kisebbségi (népcsoporti) problémát nem oldja meg, hanem kizárja a megoldásra váró kérdések sorából. A jugoszláviai helyzet ismeretében fölösleges bizonygatnunk, hogy ez milyen következményekkel jár. Egyenrangú partnerek racionális párbeszéde nélkül nem képzelhető el a válság áthidalása és a térség stabilizálódása. A vajdasági magyarság régen eljutott a politikai öntudatosodásnak arra a szintjére, ami alkalmassá teszi erre a párbeszédre. Ezzel összhangban a VMDK leg-fontosabb politikai törekvése az, hogy az itt élő magyarság kollektív jogainak érvényt szerezzen, hogy a személyi levő önkormányzat létrehozásával a szerb néppel való partneri viszonyt az alkotmány rögzítse. Ahhoz, hogy a partneri viszony létrejöjjön, hogy racionális párbeszédre sor kerülhessen, a szerb politika irányadó köreinek le kell mondaniuk a nemzeti szuverenitás doktrinajanak kizárólagos értelmezéséről. Arról, hogy az állam kizárólag a többségi nép szuverenitását jeleníti meg, s ebből kifolyólag minden önrendelkezési törekvést más nemzetek és nemzeti kisebbségek (népcsoportok) részéről nemzeti szuverenitása elleni merényletként fogjon fel. Ez a kizárólagosság nem teszi lehetővé a számbeli kisebbségeknek az önrendelkezést, fenyegetően lép fel minden ilyen igénnyel szemben. A fenyegetés, a represszió miatt a számbeli kisebbségek korlátozni kényszerülnek szabadságigényüket, emancipálódási törekvéseiket: el kell fogadniuk, hogy másodrendű polgárok a többségi néppel szemben. Mélységes meggyőződésünk, hogy egy demokratikus Szerbiának olyan alapelveken kell nyugodnia, amely a számbeli kisebbségek számára is lehetőséget biztosít arra, hogy törvényes keretek között önmaguk dönthessenek róla, milyen státust kívánnak, hogyan tudják nyelvi kultúrájukat, nemzeti önazonosságukat legjobban megőrizni és ápolni. Mivel a Szerb Köztársaságnak számottevő érdeke főződik a kisebbségek (népcsoportok) politikai státusának rendezéséhez, hisszük azt, hogy az előterjesztett személyi önkormányzat, amely az itt élő magyarság kollektív jogainak, közösségi jogalanyiságának elismerésén nyugszik, támogatásra talál a törvényhozó testület részéről. A MAGYAR AUTONÓM KÖRZET Társulási megállapodás a különleges státusú községek között Általános rendelkezések 1.§ A területileg összetartozó, különleges státussal rendelkező magyar többségű községek az elsődleges hatáskörükbe tartozó tevékenységek hathatósabb ellátása, valamint a 408
