Stranica 402 [402]
OCR
A nemzeti kisebbségek önrendelkezésére vonatkozó nemzetközi dokumentumok és a szakértői bizottság javaslata és észrevételei alapján készítette Dr. Hódi Sándor A bizottság tagjai: Dr. Ágoston Mihály, Bálint Antal, Balla Lajos, Dr. Hódi Éva, Dr. Hódi Sándor, Mgr. Huszágh Endre, Jasztrebinác János, Kongó Tivadar, Lévai Zoltán, Lukity Károly, Mgr. Mirnics Károly, Vékás János és Vörös Imre A Szerb Köztársaság Alkotmányából" kiindulva, mely szerint a Szerb Köztársasága benne élő polgárok demokratikus állama, amely a polgárok szuverenitásának elvén nyugszik, figyelembe véve, hogy a helyi- és nemzeti kisebbségi (népcsoporti) önkormányzat megerősítése és védelme fontos hozzájárulás a demokratizmusnak és a hatalom decentralizálásának elvein alapuló Európa kialakításához, s hogy a különböző önkormányzati formák azok, amelyek az elérhető legmagasabb szinten biztosítják a nemzeti sajátosságok kibontakoztatását, az etnikai és nyelvi identitás megtartását, szem előtt tartva a nemzetközi közösség, különösen az Európa Közösség és a hágai, illetve brüsszeli Jugoszlávia-konferencia erőfeszítéseit, amelyeket a Jugoszlávia szétesésével és a területén alakuló új államok létrehozásával kapcsolatos nyilt kérdések megoldása érdekében tett, elfogadva a Jugoszlávia-konferencia elnökének a nemzeti kisebbségek (népcsoportok) helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatát és célul tőzve ki annak megvalósítását, bízva abban, hogy a Szerb Köztársaság ezen elvek alapján korszerű, demokratikus tagja kíván lenni az európai államok közösségének, hogy elfogadja az Európa Tanács célkitűzéseit és az ENSZ törekvéseit, s megtesz mindent annak érdekében, hogy a jelenkori nemzetközi közösség demokratikus viszonyai között elért legmagasabb szinten megvédje és biztosítsa az emberi és kisebbségi (népcsoporti) jogok betartását, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége úgy véli, hogy létrejöttek a föltételek, és megvan a reális szükséglet is a Szerb Köztársaság területén élő magyarok kollektív érdekeit kifejező közjogi keretek megteremtésére, nevezetesen 1. a személyi (perszonális) autonómia, 2. a különleges státusú magyar területi önkormányzat és 3. a magyar helyi önkormányzatok létrehozására. Ezeknek az önkormányzati formáknak a megteremtésével létrejönnének a föltételek az itt élő magyarok politikai szubjektivitásának demokratikus kifejezésére anélkül, hogy ez sértené a Szerb Köztársaságnak mint többnemzetiségű államnak a szuverenitását és érdekeit. A javasolt közjogi intézményeknek a politikai rendszerbe való beiktatása 402
