Stranica 401 [401]
OCR
Memorandum a Szerb Köztársaságban élő magyarok önkormányzatáról Az 1974-es jugoszláv alkotmány széles körű önállóságot biztosított a Vajdaságnak és Koszovónak, amely azonban csak szűk másfél évtizedig állt fenn. Az 1990-ben megalakult Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) zászlajára tűzte az autonómia visszaállítását," és az 1992. április 25-én tartott kanizsai közgyűlésén elfogadta a vajdasági magyar autonómiáról szóló tervezetét. A jogszabály-tervezet kimondta a vajdasági magyarok igényét önrendelkezési joguk elismerésére, az önrendelkezéshez való jogot a magyar népcsoport természetes közösségi jogának tekintette, ugyanakkor világosan jelezte, hogy nem kérdőjelezi meg Szerbia állami szuverenitását." A dokumentum alapjául az 1991 októberében napvilágot látott hágai Jugoszlávia-béketerv szövege, közismertebb nevén a Carrington-dokumentum? szolgált, melynek értelmében a kisebbségeket mint önálló politikai szubjektumokat, kollektív jogok illetik meg. A közgyűlést megelőzően Milosevic elnök fogadta a VMDK küldöttségét, aki a feszült politikai légkörben biztosította a közgyűlés zavartalanságát. A koncepció azonban nem valósult meg, s azt újabb autonómia-tervezetek követték 1995 márciusában, majd 2008 márciusában." A vajdasági tartományi képviselőház 2008 szeptemberében szavazta meg a tartomány statútumát, amelyet a szerb parlament 2009 novemberében fogadott el — evvel alakult meg hosszas küzdelem után a Vajdaság Autonóm Tartomány. Időközben Jugoszlávia széthullásával az államszövetség Szerbiára és Montenegróra zsugorodott. Majd miután Montenegró is önálló állammá vált, a szerb képviselőház 2009-ben hozta meg — az egyébként 2002 óta szándékolt — a nemzeti kisebbségek tanácsairól szóló törvényt, amely lehetőséget biztosított a Magyar Nemzeti Tanács (Hayuonannu caeem malhapcke HauuonajHe matoune), azaz a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati szervének létrehozására. Az MNT elvileg a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti közösség érdekeit. A szűkre szabott törvényi keretek eddig is formálissá tették tevékenységét, s az újabb hatáskörök elvonása után a magyar nemzeti közösség szempontjából gyakorlatilag elvesztette érdekvédelmi szerepét. Ebből a szempontból érdektelen, hogy a vajdasági tartományi képviselőház 2008 szeptemberében megszavazta a tartomány statútumát, amelyet a szerb parlament 2009 novemberében elfogadott — és evvel hosszas küzdelem után megalakult a Vajdaság Autonóm Tartomány. 401
