Stranica 393 [393]
OCR
részesült nyugdíjban, járadékban, illetve rendszeres nyugdíjszerű ellátásban, köztük azok is, akik az 1990-es években a munkaerőpiacról kiszorulva menekültek — más lehetőség híján — rokkant nyugdíjazásba. 1997 után a munkanélküliek számának csökkenése Baranya megyében sem járt együtt az aktív korban levő lakosság foglalkoztatási helyzetének javulásával. Baranya megye ipari teljesítménye az 1990-es évek közepétől az ezredfordulóig tapasztalható viszonylagos javulás ellenére sem fejlődött az országos értékhez hasonló mértékben. A bruttó hazai termék (GDP) országon belüli részaránya 2000 után is csak 3% körül mozgott. Az egy lakosra jutó GDP összege 2000-ben az országos átlag 76,1%-a, 2004-ben pedig 74,2%-a volt. A 2008-ban kibontakozó gazdasági világválság következményeképpen a munkanélküliség növekedésének mértéke Baranya megyében újra megközelítette az 1990-es évek első felében mért értékeket. (2008 áprilisa és 2009 áprilisa között a nyilvántartott munkanélküliek száma közel 6000 fővel, 28,8%-kal, a munkanélküliségi ráta 8,3590-ról 10,68%-ra növekedett. A munkanélküliségi mutató 2007 júliusában 82, 2009 júniusában már 141 településen haladta meg a 30%-ot.) A gazdaság és a foglalkoztatás területén bekövetkezett változások nagy kihívást jelentettek az 1990 őszén megválasztott helyi önkormányzatoknak, különösen a szociális problémák kezelése tekintetében. Az 1980-as években a megye településein a különböző szociális segélyben részesülők száma évenként 12-16 ezer fő körül mozgott, 1990-ben azonban már megközelítette a 30 ezer főt. 1988 és 1997 között 2919 főről 23.051 főre emelkedett a nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma, ezen belül az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermekek száma 786-ról 20.794 főre növekedett. (Az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermekek népességen belüli aránya 1997-ben 5,13% volt, ami a megyék rangsorában — Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megyék után — a harmadik helyet jelentette Baranyának.") A megyeszékhelyen 1985-ben 1.215, 1990-ben 1.935, 1992 már 3.737 család részesült szociális támogatásban." Az anyagi okok miatt veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a városban 1991 és 1999 között 473-ról 14.770-re emelkedett. A romló gazdasági feltételek mellett a város a költségvetésének egyre nagyobb hányadát volt kénytelen szociális kiadásokra (segélyezésre, szociális étkeztetésre, szociális intézmények fenntartására, a szociális területen dolgozó civil szervezetek támogatására, beruházásra stb.) forditani. 1991-ben költségvetésének 7,9%-at, 1992-ben 9,01%-at, 1993-ban 10,999-át jelentették a szociális kiadások.? Területi különbségek a megyén belül A gazdaságban és a társadalomban történt változások jelentős mértékben hozzájárultak Baranya gazdasági térszerkezetének átalakulásához, a megyén belüli területi különbségek növekedéséhez. A munkahelyek megszűnése és ennek következtében a már több generációra kiterjedő munkanélküliség, a tömeges elszegényedés elsősorban a megye 393
