Oldal 391 [391]
OCR
Gépgyár, a szigetvári cipőgyár és konzervgyár, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, a Mohácsi Farostlemezgyár. Tönkrementek a korábbi nagy beruházásokat lebonyolító építőipari vállalatok, vidéki munkahelyek ezrei szűntek meg a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma 1990 és 1993 között 27.883 fővel csökkent. A megyén belüli foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, 180 ezer fős pécsi agglomerációban a 2001-es népszámlálás időpontjában az összes foglalkoztatott 68 ezer főt tett ki, ami az 1990. évi létszám 84%-at jelentette. (A rendszerváltás utáni években a legkevesebb munkahely a cigányok által ritkábban lakott Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben szűnt meg, a legtöbb viszont Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint a Dél-Dunántúli régió két megyéjében, Baranyában és Somogyban, ott, ahol magasabb volt a cigányok száma és a megyék népességén belüli aránya.) 1991 januárja és 2000 januárja között a regisztrált munkanélküliek száma 5.365 főről 19.783 főre emelkedett. A megye leszakadásának fokozódását jelezte, hogy a munkanélküliségi ráta — főleg 1995 után — már egyre nagyobb mértékben (1991-ben 1 szazalékponttal, 2002-ben már 3,4 százalékponttal) haladta meg az országos átlagértéket.? 2005-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében volt a legmagasabb a nyolc évfolyamnál alacsonyabb iskolai végzettséggel munkát keresők aránya (7, illetve 6%, országosan 3,4%).* 391
