Page 391 [391]
Gépgyár, a szigetvári cipőgyár és konzervgyár, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat,
a Mohácsi Farostlemezgyár. Tönkrementek a korábbi nagy beruházásokat lebonyolító
építőipari vállalatok, vidéki munkahelyek ezrei szűntek meg a termelőszövetkezetek¬
ben és állami gazdaságokban, az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma
1990 és 1993 között 27.883 fővel csökkent. A megyén belüli foglalkoztatás szempont¬
jából kiemelkedő jelentőségű, 180 ezer fős pécsi agglomerációban a 2001-es népszám¬
lálás időpontjában az összes foglalkoztatott 68 ezer főt tett ki, ami az 1990. évi létszám
84%-at jelentette. (A rendszerváltás utáni években a legkevesebb munkahely a cigá¬
nyok által ritkábban lakott Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém, valamint
Győr-Moson-Sopron megyékben szűnt meg, a legtöbb viszont Borsod-Abaúj-Zemplén,
Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint a Dél-Dunántúli régió két megyéjé¬
ben, Baranyában és Somogyban, ott, ahol magasabb volt a cigányok száma és a me¬
gyék népességén belüli aránya.)
1991 januárja és 2000 januárja között a regisztrált munkanélküliek száma 5.365 főről
19.783 főre emelkedett. A megye leszakadásának fokozódását jelezte, hogy a munka¬
nélküliségi ráta — főleg 1995 után — már egyre nagyobb mértékben (1991-ben 1 szaza¬
lékponttal, 2002-ben már 3,4 százalékponttal) haladta meg az országos átlagértéket.?
2005-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében volt a legmagasabb a nyolc
évfolyamnál alacsonyabb iskolai végzettséggel munkát keresők aránya (7, illetve 6%,
országosan 3,4%).*
391