Oldal 371 [371]
OCR
Ment-e a civilizáció által a világ elébb — avagy kaotikus világ élősködő áldemokráciával A. Gergely András Nemcsak a könyvtárak sorsa, de egész politikai univerzumok lehetséges jelene és hordozott múltja is alapkérdése a Progress Könyvek sorozatnak, amelyben kortünetek, az ismét , gyorsuló idő" problematikáinak válaszkísérletei kapnak helyet. E kötetválogatásról ehelyütt már önálló áttekintés is született, így saját fókuszomat most egyetlen opuszra helyezem — bár ez nem az első vitairat, de nem is az utolsó a tervezett sorozatban. Mindenesetre érdemleges , időkép" Ágh Attila könyve, a Civilizációs válság Magyarországon, mely valamely , új mult” kialakítására, mérleg készítésére és annak elvégzésére vállalkozik. Ágh munkája több témakört is lefed (immár több kötettel a sorozatban), ezek közül itt a civilitas és civilizáció kulcskérdéseit fogom érinteni. Lévén szó valami , jövő a jelenben" elkötelezettségről, (meg az idevágó politikaelméleti esszéműfaj megannyi lehetséges tónusa iránt a figyelmet felkeltő programosságról), ezt a széles szakirodalmi bázison nyugvó tudáshorizontot nyilvánvalóan csak megidézni lehet, nem pedig továbbadni. Ám erre nincs is szükség, a Szerző maga is ezt teszi méltó módon, így elegendő lényegi üzenet komplexitásából néhány súlypontra fölhívni a figyelmet.? A kötet önálló fejezetként is megálló bevezetője, valamint rövid, összegző — az , új jövő ígérete" és , az európai civilizáció felé" kitörés — utószava között két nagyobb fejezetben taglalja a hazánkban eluralkodó , új múlt" állapotait mint a kaotikus demokrácia és az Európától eltávolodás diagnózisát. Az előbbi konstellációt az , egymást kergető társadalmi válságok" magyar hullámvasútjaként, valamint az , elhúzódó politikai válság" következményeként kialakult , kaotikus demokrácia 6sszeomlasaként’ definialja, az utóbbit, az európai tavolodast a , parazita állam és az új politikai osztály" kialakulási stádiumaként, továbbá a , végkifejlet: a zsákutcás fejlődés és a civilizációs válság" fejezetekben demonstrálja. Ezzel részint le is írtam a kötet tartalomjegyzékét, kulcsszavakban kiemelve annak tagolását, s valamelyest üzenetét is. Ámde, ha ily egyszerű lenne, akkor Ágh még vitairat formájában sem írt volna százharminc oldalt a részletekről. Márpedig szándéka szerint vitairat ez, melyben a rendszerváltást követő állapotokat nem csupán a gazdasagitarsadalmi és a politikai válságok keresztútján föllelhető kondícióként mutatja be, hanem , az új mult” felfedezésével kezdődő, jóval mélyebben gyökerező, sőt , a ma371
