Oldal 365 [365]
OCR
val, mint új típusú politikai osztállyal, végül, de nem utolsó sorban kormányzatilag kontrollált médiával rendelkezik." A parazita állam természetszerűleg a társadalomközpontú kormányzás ellenében működik, megbénítva a társadalmi közép és a civil szervezetek szféráját. Ez végeredményben a társadalmi kapacitás hanyatlásához, az ország versenyképességének csökkenéséhez vezet. A sorozat további kötetei egy-egy szakpolitika területét veszik górcső alá. Balázs Péter az Európai Unióról szóló munkájában áttekintést ad az Unió felépítéséről, döntéshozatali folyamatairól, majd felvillantja azokat a kihívásokat, amelyeket az euroatlanti szövetségi rendszer számára Trump elnöksége, Európán belül pedig a Brexit és a középeurópai autokratikus kormányzatok kiépülése jelez. Ez utóbbi jelenség magyarázatát a szerző abban látja, hogy a térség országai a nyugatitól eltérő mentalitást és politikai kultúrát, a demokrácia szervetlenebb hagyományait hoztak magukkal. , Az EU-ban azelőtt nem ismerték a közös normákkal és vállalt értékekkel való szembeszegülésnek ezt a nyílt és durva módját", ! éppen ezért ennek ellenszerét is most kell kidolgozni. , Kérdés, van-e az európai államok közötti szoros és részletesen szabályozott együttműködésnek jövője, vagy a különféle friss repedések egy olyan folyamat előhírnökei, amely átrendezi a kontinens erővonalait és szövetségi struktúráit? Van-e utánpótlása az összefogásnak, vagy a konfliktusok kiterjedésére kell felkészülni?" ? Az Európai Bizottság 2017-ben közreadott Fehér Könyve felvázolja az Unió fejlődésének öt lehetséges modelljét, az integráció lazításától a kétsebességes Európa elgondolásán át az Európai Egyesült Államok víziójáig." A szerző szerint a felelős választás egyértelműen az integráció mélyítésének — Magyarország szempontjából a felzárkózásnak — rögösebb útja volna, amelyhez azonban egészen új stratégiák kidolgozására lesz szükség." Magyarország nem csak a kormányzati kultúra tekintetében, hanem a szociálpolitika terén is eltávolodott az európai főáramtól. Andor László könyvének kiindulópontja, hogy a jóléti állam válságát, illetve , átváltozását" az Unió — eleve igen korlátozott — szociális szerepvállalásával szembeni bizalomvesztés is tetézi. Ebben a bizalomvesztésben négy megatrend (a globalizáció, a valutaunió, a digitális-automatizációs forradalom és a keleti bővítés) játszott fő szerepet. Erősödtek azonban az ellentétes tendenciák is, , nemcsak a jóléti politika eszközrendszere bővült, hanem célrendszere is.” Ennek kulcsfogalma a jol-lét, amelyben a , jólét korábban már megszokott mutatói (jövedelmi szint, foglalkoztatás, szegénység) mellett olyan indikátorok is szerepet kaptak, mint a mentális egészség vagy a környezeti minőség." Hazánk viszont 2010-ben , éppen akkor fordult el a jóléti állam kiépítésétől, amikor az Európai Unió a szociális dimenzió megerősítését hirdette meg.""" Bár a szegénységi mutatók a növekvő egyenlőtlenségek dacára is javulnak, aggasztó, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a legalacsonyabb a társadalmi mobilitás, és itt a legmagasabb azon háztartások aránya, amelyek semmiféle tartalékkal nem rendelkeznek." Mindez azért elgondolkodtató, mert az északi országok példája azt mutatja, hogy a szociális kohézió erősítése, az egyenlőtlenségek leküzdése a társadalmi és a gazdasági versenyképességnek is lényegi feltétele." Magyarország vonatkozásában az Unió ré365
