Oldal 364 [364]
OCR
Foté:©Gergelybea aa — an MELLAR TAMAS Elvesztegetett evek Civilizaciés válság Magyarországa A legáltalánosabb kereteket Ágh Attila vázolja fel, megerősítve és továbbvezetve mindazt, amit Bibó István és Szűcs Jenő ír a szabadság kis köreire épülő nyugati társadalomfejlődésről. Ágh szerint a 19. század vége óta tartó fejlődés mélystruktúráját az emberi jogok kiterjedése (az alapjogoktól a szolidaritási jogokon át a kollektív kisebbségi jogokig)," és evvel összefüggésben a politikában részt vevők körének szélesedése és mobilizációja alkotja." A demokráciák másfél évszázados fejlődése nyomán egy hármas tagozódású szerkezet alakult ki. , Az alapszinten a civil társadalom van, amelyre ráépül a középszint, a társadalmi közép , mint a társadalmi mozgalmak, a közvetítő szervezetek (intermediary organizations), és az érdekszervezetek világa, amit gyakran középszintű kormányzásnak is neveznek. Végül a harmadik szinten van az intézményesült nagy formális szervezetek szférája, a nagypolitika" a pártokkal és a parlamenttel, s az egész államszervezettel."" A 21. században egy ország versenyképességének legfőbb tényezője immár nem az állam vagy a gazdaság, hanem a társadalmi kapacitas:* ez biztosítja a szolidaritás és a kohézió erősítését, a megoldandó problémák és javaslatok becsatornázását a kormányzati szintre. A rendszerváltoztatás utáni Magyarországon más fejlődés játszódott le, nem alakult ki ez a szerves struktúra. A , nagypolitika" világában ugyan 1990 után végbement egyfajta európaizálás, de nem fejlődött ki a , politikai közép", és erőtlen maradt a civil társadalom. Ehhez járul, hogy a közgondolkodásban is megmaradt a politika és a társadalom merev kettéválasztásának mítosza. A társadalmi bázis hiánya miatt így nem alakult ki a tényleges részvételi demokrácia, a mozgalmi társadalom. Mindez 2010 után átfogó civilizációs válsággá mélyült. A , kaotikus demokrácia" szinte törvényszerűen omlott össze, és 2010 után a nyugati típusú fejlődési útról is letért az ország. Az Orbánrendszer kulcsszavai egyfelől a demobilizálás és depolitizálás, másfelől a hatalmi koncentráció. Ezt célozta a Simicska-terv, melynek , lényege a gazdaság, a politika és a média együttes rendszerként való működtetése". A kormányzat immár , pártállami törvénygyárral, másrészt kormányhatározatok által eltérített piacgazdasággal, mesterségesen kialakított óriásvállalatokkal (...) és informális hálózatként kiépített klientúrá364
