Oldal 349 [349]
OCR
sugallata, számos emelkedetten hitvány, szégyenletességében is kimódolt változata, amelyek részint a szövegszerű közlésekre, részint ezek képi kontrasztjaira, részben meg e két közlésmód id6i torzulásaira fókuszáltak. Maga a tárlat mint vizuális körkép is fölteszi a kérdést: ha régmúlt analógiák kínálják talán magukat az utókor kritikája elé, mit is kezdhetnénk az alkotó énjének vízióival, ennek társadalmi hatásaival, s e tárgyak meg víziók társadalmi valósága közötti kölcsönösséggel, a múló korokra rímelő jelenbeli közlés és a műalkotás motiváltsága körüli keletkezés-történet eltérő dimenzidival...? Vagy miképp nyerhetnénk ki a kortárs üzeneteket anélkül, hogy szimpla meggyőzéssé fokozzuk le a műalkotások közötti áthallások, olvasatok, értelmezési kódok tömegét, s mindazt, amit nem véletlenül rejt egy-egy mű magában. ..? (The memory of the c lostempire = zs e A műhegyektől a politikai vallásig (Magyar trilógia), I. rész. Képkocka a Szerelmes földrajz című videóból, 2016. (Forrás: OFF-Biennálé Budapest Archívuma) A fentiekkel talán kellő mennyiségű talányt vetettem fel az Olvasónak, de nem ok nélkül tettem. Nem könnyű , univerzális" választ adni e magatartási és értékközvetítési kérdésekre, s lehet, már a kérdés sem jó vagy kellőképpen teljes. De nézőként fölmerül az emberben a politikai korszakok, ideológiák, eszmekörök és harsányságok befogadói op Fe mom kínos szaga is. Ezek között és mögött kézenfekvéen föllelhető, vagy legalább időrőlidőre megnyilatkozik az a nemzetfogalom-befogadási érzékenység, mely nem ritkán történelmi rítusok, komplex szertartások, rávezető és elkalandozni hajlamos interpretációk közegében találja meg üzeneteit. Ilyen formajáték, művészeti performansz és intellektuális élményanyag lakozik ebben a kiállításban, ahol KissPál Szabolcs ,,doku349
