Oldal 326 [326]
OCR
rendszer üzenetét. Amikor a már Európában élő, vagy éppen érkező muszlim hívő körülnéz a nyugati világban, azt látja, hogy a vallás nem azért van, hogy szabályozza a hívők életét. A társadalomban nagyobb hangsúlyt kap az alkotmányosság, az egyéni autonómia, a tanulás és a munka prioritása. Isten a magánszférában van jelen, az emberek közötti kapcsolatokat nem vallási alapokon nyugvó törvények alkotják, hanem demokratikus, emberek által alkotott, mindenkire egyenlően érvényes törvények. A siker vagy sikertelenség nem Isten vagy Allah akarata, hanem az egyén cselekedetei nyomán kialakult helyzetek. Az iszlámvallás azonban nem húzódik meg a magánszférában és a mecsetekben, hanem a muszlim hívő mindennapjaiban nyíltan és aktívan jelen van. A muszlimok vallási jelképeik, szokásaik, viselkedésük által felismerhetővé válnak és a nyilvánosság előtt is megvallják hitüket. Természetesen más bevándorlóknak is vannak beilleszkedési, adaptációs problémáik, de a muszlimok gondjai a vallásukhoz is kötődnek, integrációjuk nehézségei az iszlámhoz is köthetőek. Az iszlámot erőteljes szexuális erkölcsiség uralja, a férfi becsülete, családjának jó híre a család nőtagjainak engedelmességétől függ. Tény, hogy a vallás köntösébe bújtatva, általa jogot formálva, a muszlim nők alacsonyabb rendűek férfi társaiknál. Ezt a kijelentést lehet vitatni, de álljon itt egy idézet magából a Szent Koránból: 4. szúra 34. , A férfiak fölötte állnak a nőknek, mivel Allah előnyben részesített közülük egyeseket másokkal szemben, s amiatt, amit javaikból (a nőkre) költenek. A jóravaló asszonyok engedelmesek, és vigyáznak arra, ami (a kívülállók számára) rejtve van, mivel Allah vigyáz (arra). Akiknek nyakaskodó természetét félitek, azokat intsétek meg, kerüljétek őket a (házastársi) ágyakban és lássátok el a bajukat! Ha már engedelmeskednek nektek, ne keressétek ellenük (a kényszerítés) más útját. Allah magasztos és 99 nagy. A muszlim nők papíron megszerzett európai jogaikkal a valóságban, sok esetben nem élhetnek. Társadalmi és gazdasági jogaikat képtelenek érvényesíteni családjuk nyomása miatt. Természetesen általánosítani tévedés lenne, ám a tendenciák ezt mutatják. Az európai társadalmakban a leánygyermeket ugyanolyan esélyegyenlőségben nevelik, mint a fiúkat, a fiúgyermek társadalmilag nem értékesebb, nem kedvesebb gyermeke a szülőnek. A lányokat önállóságra, szabadságra, felelősségvállalásra nevelik, míg a muszlim lányokat feltétel nélküli engedelmességre. Egyetlen feladatuk, szüzességük megőrzése és a nekik kijelölt férjnek gyermekeket, lehetőleg fiúgyermekeket szülni. Nehéz feladat a modernizáció útjára lépnie a muszlim közösségeknek, miközben életük erkölcsi keretei nem változnak. A fiatal generációk neveltetésének alapja sok esetben az, hogy minden ismeret benne van a Koránban, amelynek tartalma és gondolatisága teljes mértékben megkérdőjelezhetetlen. A vallás társadalmat meghatározó erejének vizsgálata válasz az integrációs problémák kérdéseinek egy részére, azonban hibás következtetés okként az iszlámot megjelölni. Az alapvető probléma mégis az, hogy az európai társadalmakban idegen testként léteznek a muszlim bevándorló közösségek, akik a keresztény társadalomba nem tudnak és nem is akarnak integrálódni. Az európai minták és értékek normáitól eltérő értékrendet követnek és ezt adják tovább második, harmadik, negyedik generációs leszármazottaiknak, ezzel saját maguk rekesztik ki 326
