Oldal 311 [311]
OCR
lítése már nem közösségi feladat, holott a Római szerződés korában több cikkelyt szentelt az egyes tagállamok közötti fizetési mérleg egyensúlya megteremtésének. A neoliberális gazdaságpolitika lassuló növekedést, magas munkanélküliséget és növekvő jövedelemkülönbségeket eredményezett. A gazdaságilag gyengébb lábakon álló országok eladósodtak, az euró bevezetésével pedig az adósságcsapda veszélye is további növekedett. A többszöri bővítés eredményeként az eltérő gazdasági adottságú országokat tömörítő Unió hitelezők és adósok táborára szakadt, azaz a Maastrichti szerződés aláírása után csatlakozott országok gyarmattá váltak. Ugyanakkor ezen államok piacait az Unió gazdaságilag erős centrum országai (különösen Németország és Franciaország) megszerezték, és az olcsóbb bérek miatt termelésük egy részét ezekbe az országokba helyezték ki. Arra, hogy a Maastrichti szerződés nem segítette, inkább hátráltatta a közösség fejlődését, j6 példa, hogy az Európai Tanács 2000-ben célként fogadta el, hogy az Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és leggyorsabban növekvő tudásalapú gazdaságává kell válnia. Ennek épp az ellenkezője következett be: 2010-re az Unió válságövezetté vált. Mindez abból fakad, hogy az Unió vezetői az újabb bővítések során annak gazdasági és társadalmi hatásait nem a kellő alapossággal gondolták végig. A Frankfurti Iskola és az európai értékvesztés A gazdaságpolitikai változások összefüggnek az európai értékekhez fűződő viszonyok változásával. 2004-ben, az alkotmány kidolgozása során vita folyt arról, hogy annak szövege utaljon-e Európa keresztény gyökereire. Olaszország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Portugália, Csehország és Szlovákia kiállt amellett, hogy a történelmi igazságnak megfelelően a leendő alkotmány (amiből végül a Lisszaboni szerződés lett) utaljon Európa keresztény gyökereire. Ezt azonban a többség — élükön Franciaországgal és a protestáns északi államokkal, Svédországgal és Dániával — elutasította. A vita azonban nem országok, hanem politikai pártok között folyt: ahol baloldali pártok voltak kormányon, ott elutasították, ahol jobboldaliak, ott többségében támogatták azt. Ezt bizonyítja, hogy Spanyolország eleinte a támogatók csoportjához tartozott, de amikor a szocialisták kerültek kormányra, kihátráltak. Az angol munkáspárti külügyminiszter, Jack Straw a brit muszlimok érzéseire tekintettel utasította el a keresztény gyökerekre való utalást. A keresztény értékek mellett a szociális érzékenység, a jóléti állam elve is alapvető értéknek számított Európában. Az alkotmány szerepét betöltő Lisszaboni szerződés 3. cikke szerint , az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul." A 119. § már csak a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaságról szól, s már szó sincs arról, hogy biztosítani kellene a teljes foglalkoztatottságot." Az alkotmány meg311
