OCR
sadalmi törésvonalra szerettem volna rámutatni, amely a polarizált látásmódból kifolyólag nem kíván az egyén és a társadalom bonyolult kölcsönhatásáról tudomást venni, miközben bennünket, egyéneket úton-útfélen állásfoglalásra kényszerít. Ez viszont nem könnyű, hiszen a készen kapott klisék rendszerint megkérdőjeleződnek. A korábbi kulturális hatások túlértékelése éppúgy szorongást vált ki bennünk, mint a felkínált új klisék vállalása. Akárhogyan is döntsünk, az rendszerint bűntudati elemekkel bővül. Mi lesz veled, Európa? Az újabb társadalmi törésvonalat a nagyarányú migráció jelenti. 4 Föld népességének ideiglenes vagy tartós helyváltoztatása — tömegességénél fogva — jelenti talán a legdrámaiabb társadalmi változást, amely kulturális következményeit tekintve felér azokkal a tektonikus mozgásokkal, amelyek szemiink előtt rajzolják át a világtérképet. Az sem közömbös tény, hogy ez a nagyarányú vándorlás nem önkéntes elhatározás eredményeképpen, hanem külsők tényezők szorító hatására következett be. A kedvezőtlen természeti adottságok, természeti csapások vagy katasztrófák rákényszeríthetnek bizonyos csoportokat korábbi lakóhelyük ideiglenes vagy végleges elhagyására, de a jelen esetben úgy tűnik, hogy Európa elárasztása haszonszerzés érdekében történő spekuláció eredménye. Az, hogy kit és hogyan érint a bevándorlás vagy a népességfogyás, attól függ, hogyan értékeli a társadalom kulturálisan átörökített alapstruktúráját. Otthonosan mozog-e kora és kultúrköre adományaiban, avagy ez a kultúra közömbös, idegen számára. Más szóval, szocializációjától és identitásától függően az adott kultúra kudarcát mint saját kudarcát éli-e át, ami veszélyezteti személyiségét, vagy az egy idegen közeg számára, amelynek inkább a változásától, pusztulásától várja létbeli problémáinak megoldását. Annak következményeit, hogy az elit módszeresen cseréli fel a tősgyökeres európai lakosságot nem európai eredetű népcsoportokkal, még senki sem láthatja tisztán. Ennek a népességcserének az előfeltételei azonban sokat elárulnak annak várható kimeneteléről. Azok, akik erőltetik a népek keveredést már régen megkezdték az emberi alapanyagot egynemű , masszává" gyúrni. Ahogyan Renaud Camus mondja: , a bárgyúság elengedhetetlen" feltétele a nagyarányú betelepítésnek. , Egy nép, amely ismeri a klas-szikusait, nem tűrné el zokszó nélkül, hogy a történelem szemétdombjára vessék". A , magas kultúrát" mint az egyenlőtlen világ , furcsa maradványát" a globalizmus hívei ma már nyíltan kétségbe vonják, már nem a kiművelt embert eszményítik, hanem az önmegvalósítást, amit a fogyasztási javak birtoklásával lehet mérni." A tömegek elbutitása — a média segítségével, az iskolákat is beleértve — soha nem látott méreteket öltött. Miközben az iskolában megalkuvásra, behódolásra, önfeladásra, sőt öngyűlöletre nevelik a tősgyökeres európai népeket, a tömeges bevándorlók otthonról felkínált és sugallt alapstratégiája a fehérek gyűlölete.? 302