Stranica 294 [294]
OCR
lődő, hanem mellérendelődő szerepet eredményezett. Vagyis a kínaiakról akár azt is mondhatnánk, hogy nem befogadó nemzet, azonban ez csak részben lenne igaz. A kínaiak annak ellenére, hogy úgy tartják, az ősi tudósaik minden leírtak, amit le lehet írni a világról — nem véletlen a Középső Birodalom elnevezés — mégis bizonyos értelemben befogadó nemzetként viselkednek. Hosszú történelmük során a tudás széles tárházát illesztették hozzá saját bölcsességükhöz, azonban mindig vigyáztak arra, hogy az általuk olyannyira vágyott egyensúlyi állapotban zavar ne támadjon. A kínaiak gondolkodása szerint viszont az általuk kidolgozott rendszerek, legyenek azok filozófiaiak, társadalmiak, gazdaságiak, politikaiak, vagy az emberi élet bármely más területéről valók, éppen az egyensúly — az univerzum és az ember egyensúlyának — eléréséhez vezető legtökéletesebb út követése érdekében kerültek kidolgozásra. Amennyiben ezt a kiindulási pontot vesszük figyelembe, akkor tökéletesen érthető, hogy a kínaiak minden, a határaikon kívülről érkező dologgal kapcsolatban kicsit bizalmatlanok. A bizalmatlanság azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének nyitottak arra, hogy megismerjék bizalmatlanságuk tárgyát. A megismerést pedig általában a saját céloknak megfelelő, a saját eszmerendszerbe illesztő felhasználás követ, ami egyenlő a kínaivá tétellel. A kínai migránsközösségek nemzetközi térnyerése ugyanakkor egy merőben új perstársaság nagyhatalmi és biztonságpolitikai viszonyaiban. Valószínűsíthető, hogy Peking jelentős előnyt szerezhet ebből a sajátos helyzetből a világ vezető államának pozímint szuperhatalom már jelentős felelőssége is keletkezik. Többek között felelősség a békéért, egyben felelősség a terrorizmus visszaszorításáért, amely a kínai, globális hálózati elven működő migráció egy újabb biztonságpolitikai vetületekkel rendelkező irányvonalát teremtheti meg. 2017. 10. 17. 1. Részletesen lásd: Kasznár Attila: Vallás és kormányzat Kínában. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2016. 2. A Tajvan függetlenségét elismerő államok: Belize, Burkina Faso, Dominikai Köztársaság, El Salvador, Gambia, Guatemala, Haiti, Honduras, Kiribati, Marshall-szigetek, Nauru, Nicaragua, Palau, Panama, Paraguay, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Sao Tomé és Principe, Salamon-szigetek, Szváziföld, Tuvalu, Vatikán. 3. G8: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, Oroszország. 4. Küng, Hans — Ching, Julia: Párbeszéd a kínai vallásokról. Palatinus Kiadó, Budapest, 2000. 5. Howe, Stephen: Birodalmak. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 2004. 40. 294
