Oldal 290 [290]
OCR
kész, a korábbi évtizedek merev kínai politikájától eltérő, konstruktív magatartást tanúsít. Egy kérdéskörben, a BI bővítésének ügyében ugyanakkor Peking hajthatatlan. A BT bővítését elsősorban a tagságra pályázó, úgynevezett G4 országok — Brazília, India, Japán és Németország — szorgalmazzák, azonban Peking, a Japánnal való konfrontáció elkerülése végett a bővítés kollektív elutasítását választja. Peking a nemzetközi viszonylatban kiemelt feladatának tekinti Tajvan elszigeteltségémiszerint diplomáciai kapcsolatot csak azokkal az államokkal ápol, amelyek a kínai nép kizárólagos képviselőjének ismerik el. Tajpej diplomáciai elismerését az ország belügyeibe való beavatkozásként értékeli, és azonnali kapcsolat megszakítással szankcionálja. Tajvan függetlenségét mindössze huszonhárom állam ismeri el.’ Ezek között nem található a nemzetközi politikai életben stratégiai jelentőségű ország. Elsősorban az anyagi támogatást remélő, szegény államok , kényszerülnek" Tajpej elismerésére. Az egyetlen kivételt a katolikus egyházi állam, a Vatikán jelenti. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy Tajvan gazdasági jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a legtöbb állam — köztük Magyarország is — úgynevezett Kereskedelmi Irodát működtet a szigetországban, amely gyakorlatilag nagykövetségként működik. A távol-keleti állam távlati céljai között szerepel a világ gazdaságilag legfejlettebb államait összefogó Nyolcak Csoportjába? történő felvétel elérése. A pekingi kormányzat számára azonban a , fejlődő ország" státuszából adódó jelentős gazdasági előnyök megtartása is haszonnal járhat, ezért Kína elzárkózik a G8-as tagság igényének hangsúlyozásától. Jelentős lépéseket tesznek ugyanakkor a Kínai Népköztársaság tekintélyének növelésére a fejlődő világ országai között. A fent leírtak ellenére az európai ember ismeretei a modern Kínáról nagyon hézagosak. Az általános kép, amely a nyugati emberben az ázsiai országról él, meglehetősen elavult, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő romantikus, az európai felsőbbségtudat jegyében született téveszme. A tényleges kép ugyanakkor nagyon más. Kína földrésznyi ország, egy földrész minden problémájával, valamint jellegzetességével, ahogy a közismert mondás tartja: , Kínára minden igaz és annak ellentéte is.” Az ellentétek országában egyszerre van jelen a nyugati képnek megfelelő középkori állapot, ugyanakkor párhuzamosan ezzel a legfejlettebb high-tech technológia is mindennapos. Ahogy a mindennapos életvitelről, az ország tényleges fejlettségéről torz az elképzelés, ugyanúgy hamis a hitélettel kapcsolatosan is. A Hans Küng által meghatározott bölcseleti filozofiai—vallasi rendszer — a konfucianizmus, a taoizmus és a kínai buddhizmus sajátos elegye — alapvetően befolyásolja a Kinai Népköztársaság nemzetközi politikában betöltött szerepét, amelynek eredményeként, Kína globális tevékenységével összefüggésben nem tekinthetők teljesen kompatibilisnek a nyugati államokkal kapcsolatban felállított szabályok.! Ebből adódóan Kina globális nagyhatalommá válása nagy valószínűséggel más keretek között fog végbemenni, mint az a történelem során kialakult, korábbi nagyhatalmak esetében zajlott. 290
