OCR
legalábbis csak lassan változó népesség, amihez 2 gyermek/nő termékenységi arányszám körüli érték lenne szükséges. A globalista a helyzetet úgy értelmezi, hogy az átlagember fenntarthatatlanul sok gyermeket vállal, ezért azt mondja, hogy minden nőnek a statisztikai átlagot tekintve 0,4 gyermekkel kevesebbet kell vállalnia, azaz 15%kal csökkentenie kell a gyermekvállalási hajlandóságát. Egy ilyen követelmény azonban rendkívül hátrányos az európai és kelet-ázsiai emberekkel szemben, akiknek a termékenységi mutatója amúgy is fenntarthatatlanul alacsony (1,6 gyermek/nő). Ráadásul nem oldja meg Afrika népességrobbanását, ahol a termékenységi arányszám 4,6 gyermek/nő. 2 A statisztikai átlag szerint minden egyes embernek dupla akkora az ökológiai lábnyoma (2,8 globális hektár), mint ami rendelkezésére áll (1,5 globális hektár). Erre a problémára a globalista megközelítés szerint két különböző válasz is adható. (1) Minden egyes embernek 50%-kal csökkentenie kell az ökológiai lábnyomát. Ez a morális elvárás rendkívül igazságtalan az afrikai emberekkel szemben, akiknek az ökológiai lábnyoma amúgy is rendkívül alacsony. (2) Mivel statisztikai átlag értelmében minden egyes embernek 1,5 globális hektár all a rendelkezésére, ezért az átlagembernek erre az értékre kell csökkentenie az ökológiai lábnyomát. Ez a morális elvárás szintén problematikus, hiszen az emberek nem egy absztrakt, hanem egy konkrét ökológiai térben élnek, amelynek a kapacitása lehet ennél nagyobb vagy kisebb. Ráadásul az adott természeti környezet megőrzése mindig konkrét és célirányos viselkedést igényel, aminek a lényege nem fejezhető ki az ökológiai lábnyom csökkentésével vagy növelésével. 277