Oldal 257 [257]
OCR
3) Ady Endrének mind karizmatikus személyisége, mind még ennél is karizmatikusabb költészete végigkísérte Todor Manojlovié egyrészt önnön modernsége meghatározása folyamatát, másrészt a különféle (történelmi) korszakok során felmerülő önlegitimációs aktusait. Ady számára a francia irodalom és Párizs , nagyvárosa" orientációs pont volt; azzá lett a leginkább akkor, amikor a hazai politikai, kulturális, társadalmi, művészeti helyzettel kellett szembesítenie. Manojlovié Párizs-élménye összetettebbnek tetszik Adyénál, mivel az élmény költői reakciójába belefoglalja Ady felismeréseit, a neki tulajdonított , franciás"-ságot is. Ez jól érzékelhető Pariska jutra" című versében, melyben összelátja Apollinaire és Ady , újító lelkesiiltség’’-ét, az általuk megélt, versbe foglalt párizsi reggel szerb versbe adaptálásával együtt a klasszikus modernség úttörését ünnepli, szélesen áradó verssoraiban ugyan Apollinaire poétikai eljárása szerint nyilatkozik meg, ám a Zone-ban (Égöv) zárásul megidézett korareggelben a két költő meggyújtotta tüzek világítanak. A vers egy másik helyén az Ady-költészet során feltáruló szimbolikus helyszínen játszódnak le a mitológiába hajló történések: Kroz Bulevar Sen Misel jezdili su pegazi Koje ste vii oslobodili iz akademskih Stala... A Boulevard Saint Michelen pegazusok nyargaltak, Az Akadémia istallojabol Ti szabadították ki öket. (Csuka Zoltan ford.) A vers másik részében folhangzo keresztnevek (Guillaume, Endre) immár a saját költészetbe integrált mas költői világgal azonosuló, az integralasban sajatta emelt új lira versbeli helyesírása, vajon van-e szerepe az Ady-liranak abban, hogy allegorikusan értett foneveit (Zivot, Ljubav) nagy kezdőbetűvel írja? Az intenzív foglalatosság az Ady-költészettel bukkan ki Manojlovié különféle korszakaiban, az önigazolásra előhozott célzások, allúziók, idézetek (egy esetben magyarul!) az Ady-poézis egészének mé—Dante—Rimbaud-sorba, Ady érzéki és halálos tubarózsáiról szólva (Tuberoze Andrija Adija eroticno i samrtne), a Pesma o letecem kamenu (az ének a felszálló kőről) első versszaka rájátszás Ady A föl-földobott kő című versére, olyan tovabbirasa Ady vallomásos versei egyikének, amely a megváltozott történelmi helyzetben is működőképesnek bizonyulhat, A Covek usred necovecnosti az Ember az embertelenségben verscímét és -sorát idézi, a világháborúkban vergődő költő reményen túli reményét Adyra hivatkozva írja tovább. Gondoljuk hozzá Manojlovié értekező és emlékező prózáját, melyben Ady mellett a poeta doctusként tisztelt Babits Mihály, a nagyváradi jóbarát Juhász Gyula, akit Heredia és Samain közelébe emel, valamint a futuristák mellé helyezett Kassák Lajos" lényeges szerephez jut. Manojlovié csak részben feltárt német nyelvű, eddigi ismereteim szerint a Ver sacrum világához hasonuló , ornamentális" versformálását tanulmányozva a több irodalomhoz közvetlen kapcsolatot kiépítő, egy lehetséges irodalomközi együttest megcélzó költői személyiség portréja bontako257
