Stranica 242 [242]
OCR
szükséges önálló nyelvvel rendelkeznie. Ehhez a sajátos történelmi és kulturális hagyomanyai is elegendőek lehetnek. Gönczi Andrea A ruszinok a keleti szlávok legnyugatibb csoportjába tartoznak, nyelvészetileg, néprajzilag és genetikailag megegyeznek a Kárpátok túlsó oldalán, Galíciában és Bukovinában élő szláv néppel, amelyet szintén ruszinnak neveztek. Hogy megkülönböztessék magukat, a Magyarországon élő ruszinokat nevezték magyarorosznak, uhro-ruszinnak, kisorosznak, sőt hazai orosznak is. A nép körében elterjedt volt a ruszin, illetve rusznyák elnevezés, a köznyelv pedig a latinból átvett rutén megjelölést használta. A 20. század elején az erősödő asszimilációs törekvések hatására feltünt egy újabb elnevezés, a görög katolikus magyar, mivel a ruszinok döntően ennek a hitnek voltak a követőt. Egyes vélemények szerint azonban a ruszinokat nem tekinthetjük önálló nemzetiségnek, mivel sem nyelvileg sem néprajzilag nem mutatnak olyan sajátosságokat, amik ezt alátámaszthatnák. Eszerint a (valóban nem egységes) ruszin nyelv csak az ukrán egyik változata. Figyelembe kell azonban venni, hogy a ruszinok önmagukat mindig önálló népnek tekintették, és vallásuk is megkülönböztette őket a pravoszláv ukránoktól. Jelentős részük gondolkodásmódját ráadásul mindmáig erős ukránellenesség hatja át, így a nyelvészeti érvek ellenére el kell fogadnunk, hogy amennyiben szerintük létezik a ruszin nemzet, akkor azt mi sem vonhatjuk kétségbe. 2018. 12. 17. 1. A szöveg a 2018. december 17-én Pécsett, a Pannon Magyar Házban, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvánnyal közösen szervezett pódiumbeszélgetés anyagának szerkesztett változata. 2. A Mezsirics falunál előkerült, Kr.e. 15. századra datált mamutagyar karcolt mintáiról feltételezik, hogy ez Ukrajna területének első , térképes" ábrázolása. A lelet a földrajz tankönyvekbe is bekerült. Bojko, V. M. — Gyitcsuk, I. L. — Zasztavecka, L. B.: Földrajz. Tankönyv az általános oktatási rendszerű oktatási tanintézmények 8. osztálya számára. Bukrek, Csernyivci, 2016. 17. [https://kmksz.com.ua/tankonyvek/8-oszt/Foldrajz%20(Bojko%20V.%20M.,%202016).pdf] (2018.12.17.) 3. Forrás: Molnar Jozsef — Molnar D. Istvan: Kárpátalja népe és magyarsága a népességi és népmozgalmi adatok tükrében. Poliprint, Beregszász, 2005. [http://konyvbirodalom.at.ua/term_tud/Molnar_Jozsef_-_Karpatalja_nepessege.pdf] (2018.12.17.); Summa 2017. A kárpátaljai magyarság demográfiai felmérése. Nemzetpolitikai Kutatóintézet, [2017.] [http://bgazrt.hu/npki/kutatasok/summa_2017/] (2018.12.17.) 4. Tandem 2016. Kárpátaljai szociológiai felmérés. Nemzetpolitikai Kutatóintézet, [2016.] 17. [http://bgazrt.hu/npki/kutatasok_en/tandem_2016_en/] (2018.12.17.) 5. Summa 2017. i.m. 242
