Page 240 [240]
OCR
nincs más, csak a nagy városok és egy-két falu. A háború Donyeck és Luhanszk megyét érinti, Donyeck és Luhanszk város lakossága az agglomerációval együtt — a konfliktus előtti, 2013-as adat szerint — ötmillió ember: fél magyarországnyi ember lakik egy fél magyarországnyi terület két városában. A sokféle identitás-mintázat egyidejűségére és a nyelvi kérdésre visszatérve, ugyanez a probléma kárpátaljai viszonylatban, de a sajátos helyzetben lévő ruszinok esetében más aspektusokra is ráirányítja a figyelmet. Fedinec Csilla Ukrajnában nagyon nagy a szórás abban a tekintetben, hogy az anyanyelv és az etnikum nem feltétlenül van fedésben egymással. Ez a sokféle átmeneti identitás legkülönbözőbb változatait hozza létre, nem is beszélve a kevert, pidgin nyelvekről és a dialektusokról, melyek közé a ruszin nyelv is tartozik. A vita lényege az ő esetükben, hogy önálló etnikumról van-e szó, vagy a ruszin csak egy tájszólása-e az ukrán nyelvnek. Ennek a kérdésnek elsősorban politikai tétje van: az ukrán állam álláspontja szerint nem engedhető meg, hogy az amúgy sem teljesen egységes nemzetállamban még további csoportok létezését is elismerje. A 2012-es ukrán nyelvtörvény érdekes módon biztosította a ruszin regionális nyelvi státuszát — ez a törvény viszont ma már nincs érvényben, így a ruszin regionális nyelvi státuszát is eltörölték. Mindent felülír tehát az ukrán államnyelv elsődlegessége, amiről úgy gondolják, hogy ez lehet a legfőbb nemzeti kohéziós erő. 240
