Stranica 236 [236]
OCR
történelemmel és művelődéstörténettel. Ráadásul az ukránok 1991 után nem is tettek különösebb erőfeszítéseket ennek a térségnek a fejlődéséért, az csak hanyatlott. Ami Kárpátalját illeti, amíg a nyelvhasználat kérdése nem került előtérbe, helyi szinten nem volt igazán lényeges, hogy melyik politikai közösséghez fog tartozni Ukrajna, mert ennél a béke fenntartása mindig is fontosabb volt. Amikor a Délvidéken és a Felvidéken verték a magyarokat, büszkén mondhattam a kárpátaljai helyzetről érdeklődő ismerőseimnek, hogy ilyen szempontból mi vagyunk a legszerencsésebbek, mert Kárpátalján annyi nemzetiség él évszázadok óta, hogy szinte értelmetlen a kérdés, kinek mi az anyanyelve, mi a nemzetisége. A mai helyzet számunkra, és a Kárpátalján maradt rokonaink számára teljesen szokatlan: ami addig természetes volt, az most bűnné vált. Fedinec Csilla Igaz ugyan, hogy az ukrán államiság története meglehetősen hézagos, legfeljebb államkezdeményekről beszélhetünk, és a független Ukrajna csak 1991 óta létezik, de az nem igaz, hogy az ukrán népnek ne lenne több évszázados, nagyon színes története. De az a fajta nemzetállamiság, amit az ukránok 1991-ben tulajdonképpen örökül kaptak a Szovjetuniótól, új volt a számukra, és a határokon belül élő etnikumokat nagyon nehéz volt összebékíteni. Azt látni kell, hogy ez nem egy ,,multikulti” ország: nagyon sok náció lakja, de az ukránul és oroszul beszélők összessége meghaladja a lakosság 95%-at, az összes többi etnikum létszáma összesen sem éri el a népesség 5%-at. Ez utóbbiak közül a magyarság a 2001-es népszámlálás és egy tavaly megejtett , árnyéknépszámlálás" szerint 130—-135 ezer fő körül mozog (ez az összlakosság 0,3%át jelenti), míg a krími tatárok kétszer ennyien vannak. Ráadásul a kevesebb mint 5%-ot kitevő kisebbség jelentős része nem is beszéli az anyanyelvét. Például érdektelen kérdés az, hogy vannak-e lengyel iskolák, mert nincsen lengyel gyermek, aki oda járna; legfeljebb vasárnapi iskolák működnek. Sot, a krími tatárok orosz anyanyelvűek. A 250 ezer krími tatárnak az ukrán időszakban ös-szesen nyolc iskolája volt, és abból is négyet bezártak az oroszok, mert nincs beiratkozó tanuló, annyira kevesen beszélik már a krími tatár nyelvet. Lényegében csak három olyan nemzetiség , látszik" a térképen, amely nagy arányban beszéli a saját nyelvüket: az oroszok, a románok és a magyarok. Az irányítja a figyelmet a kisebbségekre, hogy — ami Európában elképzelhetetlen — Ukrajnában államnyelv csak az alkotmány szerint van, a valóságban nem létezik, mert sokan egyáltalán nem beszélik. A jelenlegi belügyminiszter minden fórumon oroszul nyilatkozik, ukrán szavakat keverve a beszédébe, lévén hogy nem tud ukránul. Ezt a helyzetet szeretné megoldani az ukrán állam, egyetlen törvénnyel kötelezővé téve az ukrán nyelv ismeretét. 236
