Oldal 234 [234]
OCR
szen a legutóbbi incidensig a Kercsi-öbölben. A halálos áldozatoknak csak a hivatalos száma meghaladja a 10 ezer főt, és ne feledjük, hogy ezen a háborús területen továbbra is emberek élnek — mindez az ország mentális állapotát is súlyosan befolyásolja. A harcok kiterjedtségét jól érzékelteti, hogy a Krím és kelet-ukrajnai megyék egy fél magyarorszagnyi területet tesznek ki. A háború nagypolitikai tétje — ahogyan a szíriai háborúé is —, hogy meddig tart az Egyesült Államok és a NATO felségterülete, és hol kezdődik Oroszország érdekszférája. A 2019-ben esedékes ukrán választás arról szól, hogy az ország az Európai Unió és a NATO felé orientálódik, miközben az Eurázsiai Unió is beengedi az , előszobájába". A távlatok azonban egyáltalán nem látszanak. A háborús helyzettel és a belpolitikai válsággal függ össze az ukrajnai népesség kivándorlása is. Milyen tendenciák figyelhetőek meg? Fedinec Csilla Először is Ukrajnában megjelent egy belső vándorló népesség: a hivatalos adatok szerint is több mint egymillió ember kényszerült elhagyni az otthonát különböző okok miatt és telepedett le az ország más területein. Emellett egy kifelé irányuló vándorlás is zajlik. Oroszország területén hivatalosan 1 millió, nem hivatalos források szerint pedig több mint 3 millió ukrán állampolgár él (a Krím-félszigetet nem számítva). Egy részük a konfliktus kirobbanása idején éppen Oroszországban dolgozott, és már nem tért vissza a konfliktusterületre, más részük pedig épp a háború elől menekült Oroszországba. Ezeket az embereket Oroszországban kvóta szerint osztották el a megyék között. Ukrajna lakossága 1993-ban még meghaladta az 53 milliót, ez a szám jelenleg 44 millid, de ebbe beleértik a Krim-félszigetet és a háborús területet is, a tényleges népesség tehát mindössze 40 millió körülire tehető. Hatalmas tragédia, amit megél ez az ország, elsősorban egy politikai játszma eredményeként — de közben ne feledkezzünk meg arról, hogy emberekről van szó, akiknek élniük kell, úgy, hogy nincs munkalehetőség, nyugdíj, egészségügyi ellátás. Ennek ellenére nem a szegénység az igazán szembeötlő, hanem az, hogy hiányoznak az emberek, különösen Kárpátalján: alig látni valakit az utcákon, a buszokon. A határ menti régiókból — nemcsak Kárpátaljáról — zajló kivándorlásnak különösen nagy lendületet adott a katonai sorozás. A sajtó előszeretettel írt arról, hogy Kárpátalján több behívót küldenek ki, mint más régiókban. Ez nem igaz, ugyanis arról van szó, hogy kvótákat állapítottak meg, hogy az egyes megyékből a lakosságszám arányában hány embert kell behívni a hadseregbe. A központi területeken az emberek nehezebben mozdultak, ott a hatóságok gyorsan megtalálták az előírt mennyiségű embert. A határ menti területeken élők viszont könnyebben el tudták hagyni az országot, így ott sokkal nehezebb volt ugyanazt a mennyiségű embert megtalálni, több behívót kellett kézbesiteni ahhoz, hogy a kiszabott kvótát teljesíteni tudják. A háborús konfliktus és a dramai népességmozgások természetes módon befolyásolják az ország lakosságának mentális állapotát. Ilyen körülmények között milyen stá234
