Ugrás a tartalomra
mobile

Heritázs

  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
kzd_000002/0000

Közös dolgaink1

  • Előnézet
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Összes oldal
474
Gyűjtemény
Közös dolgaink
kzd_000002/0232
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 233 [233]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
kzd_000002/0232

OCR

Keleti szomszédunk — Ukrajna Az ukrán politika és a kárpátaljai magyarság! Fedinec Csilla — Gönczi Andrea A híradókban és hírlapokban nap mint nap találkozunk az orosz-ukrán konfliktus fejleményeivel. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy honnan erednek az ellentét a gyökerei, és milyen irányba tarthat a jelenlegi helyzet. Fedinec Csilla Érdemes kicsit visszanyúlni az időben, hogy mi és miért történik ma Ukrajna és Oroszország között. A Szovjetunió felbomlásával Ukrajna megörökölte a határait; a mai Ukrajna területét ugyanis korábbi államiság hiányában a szovjet időszakban rakták össze. Ezen a megörökölt területen rögtön kirobbant a Krím-félsziget hovatartozásával kapcsolatos konfliktus. Ez az ország egyetlen olyan régiója, ahol nem az ukrán etnikum van többségben, ezért már ekkor felvetődött, hogy a Krím Oroszországhoz fog csatlakozni. Végül egy kompromisszumos megoldás született, a Krímfélsziget autonóm státust kapott. Ez az autonómia valójában nagyon korlátozott, és a Krím alkotmányában sincs lefektetve, hogy pontosan mit is jelent. Ide tartozik, hogy a terület őslakosságát, a krími tatárokat a II. világháború végén a szovjetek teljes egészében kitelepítették Kazahsztánba és Szibériába. Ők az 1980-as évek végétől kezdtek visszatelepülni a Krím-félszigetre. A helyzetüket nagyban nehezítette, hogy ugyan törvény szólt arról, hogy visszatelepedhetnek, de amíg nincs munkavállalási engedélyük, nem kaphatnak állampolgárságot, viszont nem kaphatnak munkavállalási engedélyt, ameddig nem rendelkeznek állampolgársággal. A krími tatárok így nagyon kényes helyzetbe kerültek: az oroszokat nem szeretik, mert kitelepítették őket, és nem szeretik az ukránokat sem, mert nem rendezik a helyzetüket. A másik kérdés Ukrajnával kapcsolatban, hogy oroszbarát vagy európai integrációs politikát folytat-e. Az ország 1995 óta az Európa Tanács tagja, azaz gyakorlatilag függetlensége elnyerése óta létezik az európai orientáció, a különbség csak abban tapasztalható, hogy ez mekkora hangsúlyt és nyilvánosságot kap a különböző kormányok és államfők politikájában. 2014-ben amiatt robbant ki konfliktus, hogy bár Ukrajna eljutott odáig, hogy aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval, ezután azonban a kabinet bejelentette, hogy nem vesz részt az EU-csúcstalálkozón és nem írja alá a társulási szerződést. Ekkor zavargások törtek ki, mire válaszul 2014 márciusában Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet, áprilisban pedig Ukrajna keleti megyéiben háború tört ki, amely mind a mai napig tart. A harcok intenzitása — ellenétben a magyar közhiedelemmel — azóta sem csökkent, bár az egyre inkább hasonlít egy állóháborúra, egé233

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
2150 px
Kép magassága
3036 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.47 MB
Permalinkből jpg
kzd_000002/0232.jpg
Permalinkből OCR
kzd_000002/0232.ocr

Adatvédelem

  • Adatvédelmi szabályzat
  • Süti – Cookie kezelése

  • https://facebook.com/tripont

Oldalink

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Kapcsolat

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh