Oldal 217 [217]
OCR
Közel szabadon Visszatekintés a magyar közösségek önszerveződésére Hódi Sándor A magyar kisebbségi közösségek rendszerváltás utáni mozgásterét illetően Borbély Zsolt Attilának van egy találó kifejezése. Az RMDSZ 25 éve című tanulmányában! elismeréssel nyugtázza, hogy Romániában az egyéni és a közösségi mozgástér feltételei a rendszerváltozással megváltoztak — javultak, kiszélesedtek, bővültek —, de hozzáteszi, hogy ez az elmozdulás közel sem jelentett tényleges cselekvési szabadságot a magyar kisebbségi közösség számára. Elmozdulásról legfeljebb abban az értelemben beszélhetünk, állítja a szerző, hogy a magyarok , közel szabadon" érezhették magukat a korábban tapasztalt etnokratikus elnyomáshoz képest. A rendkívül kemény etnokratikus nyomás enyhülése már önmagában véve is a szabadság látszatát keltette, a tényleges szabadságtól azonban továbbra is áthidalhatatlan szakadék választotta el a határon túli magyar közösségeket. Meglátásom szerint a , közel szabadon" kifejezés is megszépítése a valós helyzetnek, hiszen a magyar kisebbségi közösségek még az autonómia (az önkormányzatiság) lehetőségével sem élhettek. Gondoljuk csak el — folytatja okfejtését a szerző — hogy mi lett volna, ha 1990-ben az erdélyi magyarság politikai vezetőinek egy része nyíltan kiáll a határmódosítás célkitűzése mellett. Mérget vehetünk rá, mondja Borbély Zsolt Attila, hogy erre a román hatalom perrel és börtönnel válaszolt volna. Ez a feltevés érvényes más külhoni magyar nemzetrészekre is. A szabadság látszatának romantikus idealizálása ellenére nem akadt kisebbségi politikus, aki ennyire elrugaszkodott volna a valóságtól. Más kérdés, hogy ilyen törekvésekre maguk az említett közösségek sem mutattak hajlandóságot, hiszen a kisebbségi magyar pártok szerveződése idején a nagy többség hallgatag maradt, s dermedt, szorongó állapotából csak fokozatosan lehetett felrázni és társadalmi szerepvállalásra bírni. Már a magyar pártok létrehozásának gondolata is félelmet és ellenállást váltott ki az emberek többségéből, akik legfeljebb valamilyen , érdekvédelmi szervezet", , mozgalom", , közösség" elképzelésével próbáltak megbarátkozni. A nem minden alap nélküli általános fenyegetettség-érzés és a politikai színrelépéstől való ódzkodás ellenére a többpártrendszer bevezetésével a , tettek mezejére" kellett lépni. Mindenütt akadtak emberek, akiknek józan valóságérzékkel, politikai hisztériakeltés, felelőtlen ígérgetés 217
