Oldal 205 [205]
OCR
tanak egymásra (kiváltképpen a városrendezést, az emlékezet helyeit, a köztéri szobrokat etc. illetőleg). Ezek a centrumok azonban többnyelvűek, polikulturálisak, hiszen a perifériából odaigyekvők a szülőföld emlékével érkeznek a városba mint kommunikációs térbe: ottlétük annak az ambivalenciának lesz kifejeződése, amely az otthonos — idegenszerű, a hazai — vegyes összetételű lakosság, a néphez fűződő — több néphez fűződő, a meghitt nyelven kommunikáló — a város megosztott nyelvén kommunikáló ellentétét, egymásnak feszülését átélve kívánja a valahová tartozás dilemmáit érzékeltetni, azonban megoldani, feloldani nagyon kevéssé van lehetősége. Ugyanez a helyzet a , Nyugat "-hoz való viszonyban: Gombrowicz és Márai naplói tanúsíthatják az elveszített hazát követő otthontalanság kérdéseit, amely a befelé fordulásban, az emigrációban a 20. századi létezés alapformáit képes fölfedezni. A cseh, magyar, lengyel emigráns irodalom hasonló magatartásformákat körvonalaz. Márai emigránsregénye, a San Gennaro vére" szólaltatja meg a száműzötteket, a magyaroknak, a lengyeleknek, a románoknak, a cseheknek más-más írásjeleik vannak, de vannak saját írásjeleik, amelyekhez ragaszkodnak, és amelyeket a nyugati hatóságok nem értenek. A , mellékjelek" elvesztésével lesznek cseh muzsikusok, magyar értelmiségi hazátlanná, mert nemcsak egy hazát veszítenek el, hanem egy kultúrát is, saját (írásjképük torzul. Kelet-Közép-Európa virtuális szellemi tér, amely fogalmilag ritkán kap határozott kontúrokat, szellemileg, a művekben, a kultúrában és a kulturális közösségekben, összeszövődöttségben azonban létező, munkáló tényező, amely hirtelen-váratlan rendkívüli — szellemi, irodalmi — sikerekkel — persze, nemcsak azokkal — azt a ráismerést érzékelteti, amikor a sajátban megbúvó idegen és az idegenben megbúvó saját tudomásul veszi a maga összetettségét. 2018. 11. 14. 1. Megjelent: Irodalmi Szemle, 55(2012): 6. sz. 54-59. 2. K6nyveimben részletesen, a szakirodalmat labjegyzetekben felsorolva írok a tézisekben említett kérdésekről: Ostmitteleuropdische Studien. Szeged, 1994.; East-Central European Studies. Szeged, 1997.; Kelet- és Közép-Európa között. Budapest, 1984.; Irodalomtérténések Kelet-K6ézépEurópában. Budapest, 1999.; A közép-európai sz6veguniverzum. Budapest, 2002.; A névadás lehetségessége. Pozsony/Bratislava, 2004.; Egy irodalmi régió abrandja és kutatása. Budapest, 2010.; Gibt es ein literarisches (Ost-)Mitteleuropa? Leipzig, 2010. 3. Prazak, Richard: Dejiny Uher a Madarsko v datech. Praha, 2010. 70; 409. 4. Becker, Henrik: Zwei Sprachanschliisse. Leipzig—Berlin, 1948. Vö. még: Galdi, László: La néologie en Europe centrale et orientale. In: Littérature hongroise — littérature européenne. Réd. S6tér, Istvan — Stipek, Ottó. Budapest, 1963. 273-285. 205
