Page 200 [200]
OCR
22. Hoffmann, Michael: Interkulturelle Literaturwissenschaft. Eine Einführung. W. Fink, Paderborn, 2006. 195-236. Az alábbiakban erre a műre, adataira, fejtegetéseire támaszkodom. 23. Monfort, Marc: Worlding World Literature; D’haen, Theo: From World Literature to Postcolonial Literary Studies: Comparative Journeys. Recherche littéraire / Literary Researches, 32(2016). 2-6, 7-23. [http://www.ailc-icla.org/wp-content/uploads/2016/07/RL-LR-vol-32-2016.pdf] (2018.11.04.) Az innen vett adatokat, megállapításokat a továbbiakban külön nem hivatkozom. 24. Vö. Fried: Weltliteratur, World Literature i.m. 25. Carpentier, Alejo: Földi királyság. Ford.: Gulyás András, az előszót ford.: Dés Mihály. GloboBook, Budapest, 2015. 9-10. Az előszövegek között szerepel Lautréamont, Maldoror énekei, a val", a , csodás való"-t termő tájjal, szokásvilágával. 26. Kertész Imre: Mentés másként. Feljegyzések 2001—2003. Magvető, Budapest, 2011. 74.; vö. még: , Más dolog hazátlannak lenni itthon, mint idegenben, ahol hazátlanságunkban otthonra találhatunk." Kertész Imre: Valaki más. Magvető, Budapest, 1997. 74. Lásd még: uo. 93. 27. Egészen más nézőpontból Reich-Ranicki, Marcel: Die verkehrte Krone oder Juden in der deutschen Literatur. In: Meine Geschichte der deutschen Literatur. Vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Hg.: Anz, Thomas. Deutsche Verlags-Anstalt, München, 2014. 36-54. 28. Kertész: Mentés másként i.m. 13-24, 19-21. 29. Éppen a zsidó irodalom (jüdische Literatur) az egyik példa a , világirodalmi"? szövegként funkcionáló nyitott irodalmi nemzetköziségre. Lamping, Dieter: Internationale Literatur. Vandenhoeck und Ruppecht, Göttingen, 2013. 91-98.; A másik példa az 1945 utáni német irodalom , amerikanizálódása". Uo. 98-108. 30. Kertész Imre: Gdlyanaplo. Magvető, Budapest, 1992. 217. 31. Kertész: Galyanaplo i.m. 225. 32. Kertész: Galyanaplo i.m. 22. 33. Kertész Imre: A száműzött nyelv. Magvető, Budapest, 2001. 107. ¢,Vilagkisebbségi helyzetben élek." Nem rokonithato-e a világirodalom Ujraértékelend6 fogalmi megközelítéséből eredeztethető, a peremlét ,,vilag”-at a centrumba emelő szerzői önmeghatározásokkal?) 34. Ember Mária: Hajtűkanyar. Szépirodalmi, Budapest, 1974. 200
