Page 165 [165]
OCR
A nemzet a 21. században! Bakk Miklós Számos közismertnek tekinthető ok van arra nézve, hogy elgondolkodjunk a nemzeti létmód 21. századi kihívásairól — ezek eredője az, hogy e századot, melyet a globalizáció korának tekintünk, egyben a , nemzetek alkonyának" is nevezzük olykor. Olyan válságjelenségekről van szó, amelyekből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a nemzet mint egyszerre politikai és kulturális közösségi létforma megszűnőben van. Az alábbiakban ennek az álláspontnak néhány érvét veszem szemügyre. Ezek az érvek egyaránt származnak teoretikus előfeltevésekből, valamint a folyamatok megfigyeléséből, és a továbbiakban ezekkel szemben hozok fel néhány ellenérvet. Természetesen a történelemben nincsenek örök kategóriák, azaz nincsenek , örökéletűnek" nevezhető történelmi együttélési formák, intézmények. Ekként a nemzetet sem logikus , örökéletű" közösségformának tekinteni, az egyes nemzeteket pedig különösképpen nem. Viszont úgy vélem, jelentős érvek szólnak amellett, hogy a nemzeti létmód a 21. században is meghatározó marad, de természetesen tartalmában és akár formájában is jelentősen eltérhet attól, ami a 19. században kialakult. Az alábbiakban három ilyen érvet tekintek át. Első érv: a nemzet helyettesíthetetlensége Elgondolható-e a modern világban olyan politikai közösségi létmód, amelyben nincsenek nemzetek? Nem igazán. Az szinte közhely, hogy a demokratikus államok nemzetek nélkül elképzelhetetlenek. De ennél többről van szó. A történelem menetének egyik meghatározó bizonyossága: az államok létezése. Ezt a tényt csak válságos korszakok gondolati konstrukciói próbálták meg felülírni. A 14. században Dante töprengett a világállam gondolatán,? de ez csak jámbor eszmei válasz volt az északolasz városállamok torzsalkodására. Kant 1795-ös, Örök béke című filozófiai tanulmányában úgy vélekedett, hogy a hadseregek feloszlatása és az államok önkéntes és kölcsönös lemondása szuverenitásuk jelentős részéről a legfontosabb lépés lenne a világkormány felé.* Ez volt a világkormány modern eszméjének vagy tervének első megfogalmazása. Nagyon érdekes, hogy innen kezdve ez az eszme igazából csak kiváló fantáziájú írók műveiben élt tovább, illetve bukkant fel időnként: Herbert George Wellsnél, majd Al165
