Oldal 135 [135]
OCR
Egy nem európai kampány: a 2018-as parlamenti választások! Horváth Csaba , Kihez kell a propagandának szólnia? A tudományos intelligenciához, vagy pedig a kevésbé képzett tömegekhez? Mindig csak a tömegek felé kell irányulnia! A propaganda feladata nem az egyesek tudományos kiképzése, hanem a tömegnek bizonyos tényekre, eseményekre, szükségszerűségekre stb. való figyelmessé tétele, úgy, hogy azok jelentősége a tömeg érdeklődésének középpontjába kerüljön. (...) Minél nagyobb az a tömeg, amelyre hatást kell gyakorolnia, annál kevésbé legyen magas a propaganda szellemi színvonala. (...) A tömeg felvevőképessége nagyon korlátolt. Értelme kicsiny és éppen ezért nagy a feledékenysége. Ezekből a tényekből kifolyólag tehát minden hathatós propaganda csak néhány pontra kell, hogy szorítkozzék, ezt a néhány pontot és néhány tételt addig kell vezérszavakban ismételnie, amíg az utolsó is megérti ebből a szóból azt, amit akarunk. (...) minden bedolgozandó kérdés tekintetében teljesen szubjektív, egyoldalú állásfoglalásra van szükség." ,4 nép lelkét csak akkor sikerül megnyernünk, ha saját célunkért való pozitív kiizdelműünkön kívül egyúttal tönkretesszük ellenfeleinket. A nép az ellenfél könyörtelen tamadásában a küzdelem jogos voltának bizonyítékát, míg az ellenféllel való megalkuvásban a bizonytalanság és jogtalanság jelét látja." OK A 2018-as parlamenti választások lebonyolítása a 2011-es választási, illetve a 2013-as választási eljárási törvény alapján történt. Ezek értelmében a választás vegyes (egyéni és listás) és egyfordulós volt. A 199 fős parlamentbe 93 képviselő az országos lista alapján, 106 fő pedig az egyéni választókerületekből kerülhetett be. Az előfeltételek közül az ajánlások rendszerében a jelölteknek mindössze 500 ajánlást kellett összegyűjteniük, míg a pártoknak 13.500-at. Országos listát az a párt állíthatott, amely legalább 27 körzetben (9 megye és egy budapesti) indított jelöltet. (A választópolgár viszont több személyt, illetve pártot is jelölhetett — s mint később kiderült, az ajánlásokat adták-vették, valamint fiktív nevek is szerepeltek azokon.) A töredékszavazatok elosztása esetében ismét a , győztes kompenzáció" elve érvényesült, vagyis a győztes is kaphatott újabb mandátumot, mandátumokat (a Fidesz esetében ez plusz öt főt jelentett a parlamentben). A külföldön élő magyar állampolgárok is szavazhattak listára. 2018 ele135
