Oldal 126 [126]
OCR
Hasadások a szolidaritásban , A kilencvenes évek elején a magyar társadalomban megélénkült szolidaritás tíz év elteltével nagyot csökkent (...) Ezzel együtt a tolerancia, a másik türelmes elviselése, szeretetben elhordozása is lényegesen alacsonyabb szintre süllyedt" — írta Borbély Szilárd még 2002-ben." Azóta a helyzet egyértelműen rosszabbodott. Mindennek antropológiai oka az — ahogyan ezt két évtizede Szilágyi Ákos?! megfogalmazta —, hogy a mai ember világában elszakadtak az egyes embert a létezésbe beleágyazó kötelékek, a szekularizáció és deszakralizáció eredményeképpen az ész , kiágyazódott" a transzcendenciából, és beágyazódott a személytelen-szellemtelen anyagias világba. Amióta mérik, nem volt még olyan magas az idegenellenesség Magyarországon, mint mostanság." Az idegenellenesség mértéke éppen akkor szökött fel, amikor nálunk már sokkal kevesebb idegent lehetett látni, ugyanakkor idegenek ellen kampányoló plakátokat annál inkább. A Závecz Research a már jól bevált, Bogardus-féle társadalmi távolság skálával mérte az idegenellenességet, vagyis azt, hogy a kérdezettek elfogadnának-e szomszédjuknak például egy sokgyermekes családot, egy erdélyi magyart, egy homoszexuálist, egy cigányt, egy arabot.? Ilyenkor szoktak pórul járni szegény nemlétező pirézek, de most a kérdezettek felénél még az amerikaiakkal is ez történt. Az emberek fele — fájdalmas ezt így kimondani — mára már cakk-pakk elutasítja a menekülteket,* és a legutóbbi mérésben már nem a cigányok," hanem az arabok kerültek a közutálat élére 80 százalékos elutasítással, és a homoszexuálisokat is megelőzve a harmadik helyre kerültek a szíriai keresztények, amivel alaposan feladták a leckét az újdonsült keresztényüldözést üldöző államtitkárságnak. Nemkülönben a keresztényeknek. Mivel a lakosság kétharmada nevezi magát valamilyen értelemben vallásosnak, ez a halmaz jelentős részben bizonyosan átlapolja az idegenellenesek 58 százalékát, másfelől még inkább az arabokat, cigányokat és a szír keresztényeket elutasítók kétharmados-háromnegyedes halmazát. Tudjuk, hogy a belsődlegesen vallásosak (akik számára a vallás életük, személyiségük integráns része) az átlagosnál kevésbé előítéletesek, a külsődlegesen vallásosak (akik számára a vallás inkább a boldogulás eszköze) pedig az átlagosnál jobban, ám azt is tudjuk, hogy a belsődlegesen vallásosak az a vallásosak egynegyedét képező rendszeres vallásgyakorlók körében sincsenek többségben. Még ebben a körben is gyengül a , mindenkor bizakodunk" (2Kor 5.6) attitűdje, itt is növekszik a bizalmatlanság és bűnbakképzés, vagyis még a legvallásosabbak körében is számolnunk kell a Szalézi Szent Ferenc-i , mindenkit elfogadok útitársnak" habitus fokozatos romlásával. Politikavallás a vezérdemokráciában Carl Schmitt," a politika helyébe lépő vallás prófétája, a minden más különbséget háttérbe szorító barát-ellenség hasadás hirdetője, abból sem csinált titkot, hogy Jézussal szemben a Nagy Inkvizitor oldalán áll." Schmitt egyik legveszedelmesebb gondolata a politikai vezérnek Istenéhez hasonlítható szuverenitása, a kivételes állapot bevezetésére való feljogosítottsága, amikor is valóságos csodatevőként lehet, kell tisztelni őt. 126
