Page 101 [101]
OCR
És végül, globális szinten a világ mai állapotának is jobban megfelel a nemzet diszkurzív fogalma. Nem valószínű ugyanis, hogy a mobilitás a következő években csökken majd, ahogy a migrációs nyomás is minden bizonnyal erősödni fog. Az országba érkezőket és az országot elhagyókat is ugyanannak a nemzetnek kell integrálnia, márpedig mindenki szívesebben válik tagjává egy olyan közösségnek, amely kereteinek kialakitásánál maga is szót kaphat. Ez egy inkluzív jellegű nemzetfogalmat implikal, amely lehetővé teszi az egészségesebb társadalomfejlődést, és hosszabb távon hozzájárul a nemzet hagyományos értékeinek megmaradásához napjaink gyorsan változó világában. A nemzet diszkurzív fogalma tehát egy össztársadalmi alkotási folyamatként létrejött közösséget jelöl, amelynek tartalmi elemeit maga a közösség határozza meg, határai elmosódóak, és amelynek öncélú politikai megszervezése gyakorlatilag lehetetlen. Mindennek alapvető feltétele volna az állam önkorlátozása az identitáspolitika terén, az állampolgári nevelés meghonosítása, a szabad és felelősségteljes diskurzus kereteinek védelme, és a sérülékeny társadalmi csoportok megerősítése — végső soron a társadalom megerősítése az állammal szemben. A cél tehát fáradságos aprómunkával, a társadalom mélyrétegeiben újjáalkotni a 20. századi rezsimek által lebontott társadalmi szerződést, amelynek révén a szűkebb és tágabb közösségek képesek az önszabályozasra.*° Ez annál is inkább fontos, hiszen egy erős társadalom a legnagyobb történelmi kataklizmák idején, az államapparátus megrendülése ellenére is képes arra, hogy megőrizze nemzeti kultúráját és sajátos politikai szerveződését." 2018. 07. 14. 1. Habermas, Jürgen: A posztnemzeti állapot. Politikai esszék. L’Harmattan — Zsigmond Király Főiskola, Budapest, 2006. 75-76. 2. Vö.: Bibó István: A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme. In: Válogatott tanulmányok, II. kötet. Magvető, Budapest, [1986.] 491-492. 3. Az összképen a polgári körök által sok helyütt felvállalt kulturális és karitatív tevékenység is alig javít. 4. 2011. évi CLXXV. (XII.14.) törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A 1100175.TV] (2018.05.12.); 2017. évi LXXVI. törvény (VI.19.) a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid-A1700076.TV ×hift=fffffff4 &txtreferer=00000001.TXT] 5. Csanady Andras: A spekuláns emberei. Figyelő, 2018. apr. 11.; Szakács Arpad: Folytatódik a rettegők cirkusza. Magyar Idők, 2018. apr. 26. [https://magyaridok.hu/velemeny/kinek-a-kulturalisdiktaturaja-iv-resz-3035899/] (2018.05.19.); A Fidesz-KDNP néven nevezi a Soros-szervezeteket. Origo.hu, 2018. jun. 12. [http://www.origo.hu/itthon/20180612-hollik-el-fognak-menni-a-tobbibevandorlasparti-szervezethez-is.html] (2018.06.19.) ; Bevandorlas, homoszexuálisok jogai és 101
