Stranica 95 [95]
OCR
Egy diszkurzív nemzetfogalom felé Erdős Zoltán Közhelyes megállapítás, hogy a globalizáció korában a nemzet fogalmát súlyos kihívások érik. Sokan tartanak attól, hogy a nemzetközi szinten működő civil és politikai szervezetek, a multinacionális vállalatok és a globális kereskedelmi kapcsolatok, a földgolyó egészét behálózó kommunikációs rendszerek világában fölbomlanak a hagyományos kapcsolati minták, a tradicionális közösségek. Félő, hogy az új konstellációban nem marad hely a nemzeti keretek számára, hogy azok szerepét más, ma még talán nem is ismert alakzatok vehetik át. A kihívásra adott válaszlehetőségek ideáltipikus formáit Jürgen Habermas írta le. Az egyik szélső értéket a posztmodern neoliberalizmus modellje képviseli, amely a nemzetallamokat posztnacionális hálózatokkal helyettesítené: , a teriileti és társadalmi határok megnyitását két irányba ható emancipációként üdvözli: egyrészt mint az uralom alá vetettek felszámolását az állami szabályozás normalizáló hatása alól, másrészt mint az egyének megszabadítását egy nemzeti kollektíva magatartásmintájához való asszimiláció kényszerétől." A másik lehetséges választ a protekcionista modell jelenti, amely gátolná a hagyományos életformákat fellazító globális információáradatot, fékezné a munkaerő-áramlást és a migrációt, és nem riad vissza az államhatalom repres-szív eszközeinek alkalmazásától sem.! Magyarországon a libertinus modell sosem jutott egyeduralkodó pozícióba. 2010 óta viszont a protektcionista modell — a kormánypárt saját meghatározása szerint illiberális állam, más elemzők szavaival vezérdemokrácia, populista vagy autokrata kormányzás — erősödik, ezért ennek társadalom- és nemzetképével érdemes behatóbban foglalkozni. A nyugat-európai társadalomfejlődés kulcsszereplői a , szabadság kis körei": ezek kiegyensúlyozott fejlődése kizárja a hatalomkoncentrációt, az egyoldalú függőségi viszonyok kialakulását, és az állammal szemben a társadalom kezébe adja a politikai erőtér, a politikai közösség, ennek folyományaként pedig a politikai értelemben vett nemzet kialakítását.? Magyarországon evvel éppen ellentétes folyamat játszódott le, itt a , szabadság kis köreivel" szemben a politikai alrendszer vált domináns szereplővé. Az első lépést a társadalom politikai alapú megszervezése felé 2002-ben tette meg a nem sokkal korábban ellenzékbe szorult Fidesz. A polgári körök a civil önszerveződés látszatával, de nyílt központi utasításra jöttek létre; a fő cél mindvégig a szavazótábor megszervezése és ellenőrizhetőségének biztosítása volt.* A civil társadalom megroppantásának folyama95
