OCR
eső arénák és más abszurditasok növekedése számít. El lehet így lenni egy ideig, akár évekig, évtizedekig; lehet fejleszteni a nemzeti öntudatot és a tulajdoni hányadot. Kijózanodás és kulturális megújulás hiányában — növekvő mértékben csökkenő népesség mellett — viszont a létezés magyar lejtőjén kétségtelen a végkifejlet: az eltűnés az önáltatás, az önsajnálat és az önfelszámolás nemzeti háromszögében. Egy-kétszáz éves távlatban a végkifejlet többesélyes. A legvalószínűbbnek a sumer típusú eltűnés látszik, azaz nyelvváltással történő folyamatos feloldódás egy erősebb kultúrában. A sumerek eltűnése Komoróczy Géza szerint békésen, az akkád nyelv és kultúra fölülkerekedése révén ment végbe." Sorsuk példásan mutatja, miként zajlik viszonylag békés körülmények között a beolvadás egy sikeresebb kultúrába. Ennek van a legnagyobb esélye, lévén hogy különösebb változás vagy erőfeszítés sem kell hozzá. (S így legalább a nemzeti eredetfejlesztők körében népszerű sumerek, ha nem is az eredet, legalább a végkimenetel tekintetében rokon népnek bizonyulhatnak...) Mivel a globális folyamatok közepette korántsem egyértelmű, hogy hosszabb távon ebben a térségben melyik kultúra válik meghatározóvá, valamelyes lehetőség mutatkozik arra is, hogy az ország ép elméjű értelmisége esetleg elhatározza, melyik nyelvi kultúra felé vesz irányt. Ez nem csekély erőfeszítést kíván, a puszta sodródáshoz képest viszont legalább szabad döntés eredménye. Több lehetőség merülhet fel: átáll-e az angolra, vagy a mandarinban talál-e majdani magára. (Lévén, hogy a közelség okán kínálkozó némettel szemben sajátos történelmi averziók élnek...) Persze a helyzet valamivel egyszerűbb lenne, , ha egykoron összejött volna a II. József-féle németesítés — mint Kukorelly Endre írja —, egy közös nyelvi alapon megvalósuló, kisebbségi komplexusok nélküli nemzeti identifikálódás talán össze is tarthatta volna, egyben tartaná azt, ami most ilyen reménytelenül széttart...”"4 Van még egy másik, mindezeknél radikálisabb lehetőség is, amelyet Gyenis Tibor dolgozott ki: Az utolsó Ötéves Terv című koncepciójában a művész abból indul ki, hogy 1000 éve nem tudunk együttműködni. Kudarcainkat nem foghatjuk többé idegen erőkre." Majd rátér arra, amire az utolsó Ötéves Terv irányul: , Nagy közös és bátor változtatásra van szükség: Magyarország megszüntetésére." A lehetőségek adottak. 2018. 12. 06. 1. Az írás megjelent: Nemzeti vágta. Avagy lehetőségek a létezés magyar lejtőjén. Élet és Irodalom, 2015. márc. 20. 2. Csupa nagybevetűvel. 1831. augusztus 26., Széchenyi István: Napló. Osiris, Budapest, 2002. 608. 92