Oldal 86 [86]
OCR
tizmus, klientelizmus, sovinizmus, feltétlen lojalitás megkövetelése) máig meghatározZa a magyar közéletet. Összességében tehát elmondható, hogy a 19. században a magyar rendi nemzetfogalom sikeresen megakadályozta a kárpát-medencei modern magyar nemzet kialakulását, ellenben hatékonyan hozzájárult más modern nemzetfogalmak kifejlődéséhez. Mindez természetesen ugyanazon a területen játszódott le. A Kárpát-medence és a Balkán alapproblémája, hogy itt mindig több nemzet van, és az egyenként megigényelt terület számszerű összege többszöröse a valósan rendelkezésre álló területnek. Megrekedt nemzetfogalom A vesztes első világháborút követő trianoni Magyarországon a társadalom egyszerre szembesült a történelmi , nemzeti" tér szétdarabolódásával és a modernizációs törekvések megjelenésével. A közel egy évig tartó politikai és társadalmi szétziláltság után, amikor is összeroppanni látszott a magyarországi társadalmat eléggé markánsan meghatározó konzervatív értékrend, Horthy Miklós a , rend" helyreállításának lehetőségét jelenítette meg. Ez tulajdonképpen a rendiség és a feudalizmus konszolidációját jelentette egy király nélküli királyságban! Annyi különbséggel, hogy a politikai és közéleti hatalmat kézben tartó arisztokrácia (526 család) helyet biztosított a felemelkedő ipari és pénzügyi hatalmasságoknak is. Ezek egy része zsidó vagy zsidó származású (megkeresztelkedett) volt. Ugyanakkor azonban a magyar elit — elkendőzendő a megoldani nem kívánt társadalmi problémákat és enyhítendő a fÍrusztráltságot és nemzeti identitáskrízist — megtalálni vélte a problémák ideális okát és magyarázatát; és egyben felmentette önmagát minden felelősség alól. Minden baj oka és forrása az idegen fajként meghatározott zsidóság lett, amelyet mint a nemzet testét pusztító , fertőző betegséget" határoztak meg. A korábbi (értelemszerűen kirekesztő) rendi nemzetfogalom továbbra is fennmaradt, ellenben azt kiterjesztették a lakosság egészére. Ennek eredményeképpen a magyarul beszélő, nincstelen paraszti és munkás néprétegek elvileg mintegy bekerültek a , Nemzet"-be, azonban anélkül, hogy a problémáik valójában megoldódtak volna. A kereszténység előtérbe helyezésével pedig meghonosodott egy látszólag mindenkit szerves egységbe fogó keresztény társadalmi világkép, amibe azonban a hazai zsidóság értelemszerűen nem illett bele. A magyar nemzetfogalom kirekesztő jellemvonása tehát megmaradt, csak átrendeződött, újraértelmezésre került. 1919 második és 1920 első felében megszületett az ún. , nemzeti-keresztény kurzus", amely az egész Horthy-korszakot meghatározó politikai ideológiává vált. Ennek a (látszat-)kereszténységnek azonban nem volt sem tartalma, sem pedig erkölcsi tartása; mindenben a felszínesség uralta. Arra azonban mindenképpen alkalmasnak bizonyult, hogy a vérségi (nemzeti) és a lelki (keresztény) mítoszok ötvözésével gyakorlatilag egy organikus nemzetfelfogást eredményezzen. A magyar nemzetfogalom elnyerte meghatá86
