Stranica 78 [78]
OCR
68. Az Eckhart-vita 1931-ben zajlott jórészt közjogászok és történészek között. 69. Törő László David: Az ,,Eckhart-vita”. Eckhart Ferenc 1931-es programtanulmányának kortárs visszhangja. Aetas, 31(2016): 4. sz. 68. 70. Egri Gábor — Csunderlik Péter: Szekfű Gyula arcai. Hadszíntér és Hátország. Hn., É.n. [http://elsovh.hu/szekfu-gyula-arcai](2018.07.05.) 71. Szekfű Gyula: Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit? Dick M., Budapest, 1915.; Korábbi írása végén szerepel egy lábjegyzetben hivatkozás Jaszira, és Szekfű kijelenti, hogy elhatárolódik a ,,térténelmi materializmustól". Szekfű Gyula: Felelet a száműzött Rákóczi dolgában. Budapest, 1914. 12. 72. Borbándi: A magyar népi mozgalom i.m. 196. 73. Jászi Oszkár publicisztikája i.m. 434-448. 74. Halász Gábor válogatott írásai. Magvető, Budapest, 1977. 304. 75. Nagy J. Endre: A nemzetlegitimitás napszámosa. Valóság, (1985): 8. sz. 107-110.; Nagy J. Endre: Elhajló pályaképek. In: A hatalom humanizálása. Szerk.: Dénes Iván Zoltán. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1993. 84-90. 76. Id.: Nagy: A nemzetlegitimitás i.m. 77. Id.: Nagy: A nemzetlegitimitás i.m. 78. Erdei: A magyar társadalom i.m. 304. 79. Erdei: A magyar társadalom i.m. 319. 80. Huszár Tibor: A magyar szociológia története. Osiris, Budapest, 2015. 15. 81. Mezei András: Megkérdeztük Keresztury Dezsőt — él-e még a magyar dzsentri? Élet és Irodalom, 21(19779: 46. sz. 3. 82. Erdei Ferenc: A magyar értelmiség útja. In: Új szellemi front. Szikra, Budapest, 1945. 33-38. 83. Demokrácia. A Pázmány Péter Egyetem Bölcsészettudományi Karának kiadása, Budapest, 1945. 84. Babits — Juhász — Kosztolányi levelezése. Akadémiai Kiadó, Bp., 1959. 113-114.; Id.: Litván: Magyar gondolat i.m. 23. 85. Litván: Magyar gondolat i.m. 22. 86. Litván: Magyar gondolat i.m. 23. 87. Babits Mihály: Pajzzsal és dárdával. In: Esszék, tanulmányok, 2. kötet. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978. 607. 88. Babits: Pajzzsal és dárdával i.m. 620-621. 89. Polanyi, Michael: Personal Knowledge. Towards a Post-Critical Philosophy. The University of Chicago Press, Chicago, 1962. 227. 90. Polányi Mihály filozófiai írásai. Atlantisz, Budapest, 1992. 97-114. 91. , Az a bolsevik, aki rájön, hogy cselekedete nem forradalmi volt, mint ahogy feltételezte, hanem összhatását tekintve ellenforradalmi, rosszabb a maga és mások szemében a bűnözőknél is: nincs többé joga az élethez, vége van." És a koncepciós perekről: ,,A vádlottak viselkedése csak azok 78
